Eszembe jut az a találós kérdés, hogy két indián közül melyik hazudik? Némi logikával azt ki lehet következtetni, de Gyurcsány és Fodor esetében passzot kell mondanom. De nézzük a szöveget. Így kezdődik: „Magyarországon immár közel két évtizede demokrácia van. Mi magyarok – történelmünkben először – szabadok vagyunk, a szabadság rendjében élünk.” Ez a szöveg azt sugallja, egyértelműen és vitathatatlanul leszögezi, hogy Szent István, Szent László, Könyves Kálmán, Nagy Lajos, Mátyás alatt nem volt szabad a magyar nép. Nyilván a honfoglalás előtt sem, a nyolcadik, a kilencedik, a tizedik században is rabszolgaként kalandoztak és hadakoztak.

A magyar történelem meghamisítása divat manapság. Divat volt a nácik szája íze szerint, divat volt a szovjet megszállók kedvéért. Azt lehet erre mondani: ja, persze a nácik és a kommunisták. De nem. A nemzeti oldalon álló történészek nemzetellenes történetírásáról még cikkezek majd. Vissza a „Chartához”. Egyfelől az aláírt, tehát elfogadott szöveg minősíti az aláírókat. Mondhatom, aki ezt aláírta, vagy tudatlan, műveletlen, hülye, vagy nem is olvasta a szöveget.

A magyar írók közül többek között Andressew Iván, Balla Zsófia, Darvasi László, istenem: Görgey Gábor! Karafiáth Orsolya (csecsemő korú és műveltségű költőnő), Lengyel Péter, Radnóti Sándor, Tverdota György, Ungvári Tamás, Závada Pál, vagy az eredetileg maoista, szélsőbaloldali Dalos György. A némethlászlós Sándor Iván és az illyésgyulás Pomogáts Béla mit keres itt? Medgyessy Péter volt rá ilyen nagy hatással?

Azt értjük, hogy az MSZMP KB alosztályvezetője Agárdi Péter, a volt kádárista miniszterelnökhelyettes Csehák Judit, a moszkvai Lenin Intézetben végzett Huszár Tibor, az Aczél György főkádere, Ormos Mária, vagy a Vígszínház párttitkára, Hegedűs D. Géza aláírta. Ez érthető, de nem tesz jót a mozgalom demokratikus és magyar jellegének. Persze rosszul cseng minden efféle mozgalomban, még ha Gyurcsányt mentő akció is, Debreczeni József, a rozsdás, csikorgó szélkakas, Bauer Tamás, a körmös Bauer fiának neve, nem is szólva Marosán Györgyről, Bolgár Györgyről, Farkasházy Tivadarról, az elkötelezett Kádár-kori, Horn-kori, Medgyessy-kori, Gyurcsány-kori kormánypárti humoristáról. Hát persze, itt a helye Bolgár Györgynek, Kende Péternek, Kósáné Kovács Magdának, Tamás Gáspár Miklósnak, Vásárhelyi Máriának, de miért nyüzsög itt Vekerdy Tamás? Az álművelt Vágó István? Mit keres itt P. Szűcs Julianna vagy Vitányi Iván, Müller Sziámi Péter, Pók Attila, Koltai Róbert, Kállai Ferenc, a kádárista örök parlamenti képviselői, Csengery Adrienne, istenem, tudják ezek, mihez adták a nevüket?

De az igazi nagy durranás, hogy aláírta ezt a kartát Balassa Péter, az évtizede halott egyetemi tanár és esztéta is. Gogol Holt lelkekje 1842-ből! Emberek és némberek, nem szégyellitek magatokat?