Ám, ezúttal nemcsak a napi politika bűzhödt agytrutymóságának a mocskába fáradtam bele, hanem hat esztendeig írott könyvem befejezésébe és megjelenésébe is. Arra gondoltam, mielőtt elkezdem új regényemet, a Szent Jeromos éjszakáját, magamat is, önöket is megpihentetem, a „húrelméletről” dilettánskodva egy kissé. De nem tehetem, mert a napi események tébolyító zagyválkodásai provokálnak.

Nevezetesen a csertői polgármesternő, Patkó Béláné szörnytette. Ötvenezer forintért elkótyavetyélte Rétvári Sándor „Fiú mozdonnyal” című remekművét. A bronzszobrot földarabolták, beolvasztották. Amire az a történelmi esemény sem lehet mentség 1499-ből, hogy a francia „kultúrnép” katonái Milánót elfoglalva, elpusztították röhögve és élvezkedve Leonardo da Vinci Francescóról mintázott hatalmas lovas szobrát.

No már most. Az emlegetett Lee Smolin azt írta ugyan a „Mi a gubanc a fizikában?” című húrelméletről szóló tanulmányában: „A világegyetem, amelyben élünk, összefüggő, minden mindennel kölcsönhatásban van.” Azt kétlem, hogy a csertői szoborpusztítás a fél évezreddel ezelőtti milánóival összefügg, de a Horthy-szobrot megrongáló Dániel Péterével minden bizonnyal. Mint ahogyan azzal a bírói ítélettel is, amely a szobormázolást erkölcsi állásfoglalásnak minősítette. A falu első némbere, az idiotisszimusz és az esztétává züllött törvényszéki bíró viszont egymás csimbókja. Sőt, ha minden mindennel összefügg, föntebbiek kölcsönhatásban lehetnek az ELTE esztétikai tanszékének szanyi-szinvonalú oktatoncaival, nevezetesen Radnóti Sándorral és György Péterrel. Mi több, a Klubrádió mondta be, hogy az egyetem minden harmadik hallgatója azért jobbikos, mert ellenhatásként nem a kopasz énekesnő, hanem a kopasz esztéta szörnyentyűségei elől menekül.

Ha a Klubrádió állítja, biztosan igaz. Tehát eszerint a csertői szoborrombolás a Jobbikkal is összefügg? Smolin definíciója szerint a természeti jelenségek elképesztő sokaságát mindössze négy kölcsönhatás dominálja. Az elektromágnesesség, a gravitáció, az erős magerő, és a gyönge magerő. Mi irányítja falusi kotkodánkat, kajlaeszű szobormázolónkat és taláros széplelkünket? Csak részben az egyetemi tanárok, hiszen még gyönge magerővel sem rendelkeznek. Inkább a kábeltolvajok, a fémhulladék-fölvásárlók, a tehetetlen hatósági közegek és a szájtáti törvényalkotók. Ez is négy tényező.

Ám arra is rájöttek a kutatók, hogy az „univerzumot egy rejtélyes sötét energia uralja.” Amiről mit sem tudnak. Bennünket is sötét energia bénáz. Csakhogy, mi tudjuk mi az. De nem merjük kimondani annyira triviális. És én nem is ezért dühöngök. Sokkal inkább a társadalom szótlan, tohonya közönye miatt, hogy olybá vesznek egy tizenhat milliós szoborpusztítást, mint egy tyúklopást, ahelyett, hogy karanténba zárnák a falut, a polgármesternőt, Dániel Pétert, a bírót és mindenkit, aki némán tűri a gyügyeség injúriáit, ahelyett, hogy fortissimo tiltakozna velem együtt.

Szalay Károly