De nem biztos, hogy sokáig, mert ha kontinensünkön végleg fölénybe kerekedik a nemzet- és keresztényellenes ideológia, az már-már a fehér ember öngyilkossági kísérlete.

A nemzeti önbecsülés- és öntudat-hiánynak különleges története van, amely roppant veszedelmes itt a Kárpát-medencében. Ha a dánok vagy a norvégok szenvednének föntebbi tömeglélektani betegségben közömbös volna számukra. De egy olyan földrajzi szituációban, mint amilyen a miénk, életveszélyes kór. Ugyanis gyöngíti közösségünk, azaz a magyarság immunrendszerét.

A trianoni békediktátum bebizonyította, nemcsak legszűkebb környezetünk, hanem a távolabbi tájak lakossága is veszélyes lehet, ha kedvezőtlen, mondjuk ki, alantas politikai erőtérbe kerül.

A hápogoncok nem merik elismerni: a baloldali, majd a liberális és a zöld mozgalmak efféle rosszindulatú fertőzések. Sajnos még a nemzeti-konzervatív oldal is tárgyilagoskodik és olykor hozzánk tartozó nemzeti érzelmű bikfic is értéket képzeleg fentebbi politikai téveszmékbe. Holott a baloldali bölcselet máig két legnagyobb és alighanem fölülmúlhatatlan egyénisége Engels és Marx az elmélet minőségét megvalósítása sikerében látta. Ez pedig kudarc volt.

Az EU-ban, ha tetszik, ha nem, ma baloldali túlsúly van, s ha a hangadók tovább is ragaszkodnak elveikhez, az EU is csődbe megy. Az európai szellemiségtől magát függetlenítő Egyesült Európa napjai megszámláltattak. Ezért nem Európától, hanem az európai eszményt tagadó rendszerektől óhajt a nemzeti elkötelezettségű politika távolodni. Ezt nem érti a Konrád és Cohn-Bendit-féle nyügöncök hada. Az unortodoxnak nevezett törekvések sikerrel biztatnak. Ugyanakkor az elmúlt 20-25 év legnagyobb gazdasági hazugsága volt, hogy a piaci verseny bármit is megold.

A másik életveszélyes törekvés a magyarság nemzettudatának, önbecsülésének a megsemmisítése. Mondjuk meg, fájdalmasan, sikerrel. És az a hajmeresztő, hogy a legkülönfélébb kategóriákban, a történelem meghamisításától, az értékrendek fölrúgásáig, a népirtásig fajuló közerkölcsök törvényesített rombolásától az önbecsülés szikrájának a kioltásáig körkörös hadművelet folyik ellenünk.

Emlékezzenek arra, hogy a magyar jelző szitokszóvá vált a Kádár-rendszerben: ami rossz, az csak magyar lehet. Most, hogy kezd szembesülni a tényekkel a honpolgár – a piacon például – és ismeri föl: csak az a jó, ami magyar eredetű. A határon túli magyarság sorsának jobbra fordításától egészen odáig, hogy sportolóinkra nem angolul, hanem magyarul írjuk ki országnevünket, a népszaporulat kérdésétől az egészségügy, az oktatásügy gondjainak megoldásáig.

A Horthy ellenes gyűlölethadjárat oka is itt keresendő. A kormányzó reménytelen helyzetbe taszított országot állított talpra gazdaságilag és erkölcsileg. Sokkal rosszabb körülmények között, mint mi vagyunk. De ha ezt elismerjük, ha Horthyt nem hazudjuk nácinak, azt is el kell ismernünk, hogy ma is megvalósítható az újabb csoda, az Orbán Viktor-i „fantazmagória”, az önerőnkből való talpra állás és a rossz tendenciák ellenkezőjébe fordítása.

Ám nyolcvan év rombolásait nem lehet 3 év alatt eltüntetni. Ezt csak karfiolagyú plöttyentyűk nem tudják fölfogni.

Szalay Károly