A négynapos ülésen 30 órás időkeretben a 2011. évi költségvetés tárgyalása lesz a parlament e heti legfontosabb feladata. Az elmúlt hetekben már politikai napirenden volt a második Orbán-kormány első költségvetése. A szokásos ellenzéki politikai lózungok mellett viszont két komoly bírálója is megjelent a javaslatnak az ÁSZ és a Költségvetési Tanács személyében, egy törvény szerint is fontos véleményezőt viszont a kormány egyszerűen nem kérdezett meg, mégpedig a Magyar Nemzeti Bankot.

Domokos László ÁSZ-elnököt kinevezésekor mindenki azzal vádolta, hogy nem lesz képes Fidesz-politikusként megfelelő függetlenséggel kezelni a kormány tevékenységét, és az ÁSZ-vizsgálatok elveszítik a Kovács Árpád idején tanúsított kimagasló objektivitásukat. Ahogyan Stumpf István az Alkotmánybíróságon, úgy Domokos László az ÁSZ élén bizonyította, hogy igenis lehet egykori pártpolitikusként komoly szakmai alapállásra helyezkedni egy demokratikus intézmény vezetői posztján. Az ÁSZ azonban, bár nyilván barátibb hangon, fontos figyelmeztetéseket fogalmazott meg a kormánynak a benyújtott költségvetés kapcsán. Az Állami Számvevőszék szerint ugyanis a tervezetből hiányoznak bizonyos számítások, összegzések. Igaz, hogy a normaszöveg és az indokolás egyszerűbb, áttekinthetőbb lett, de a teljes javaslat nem kielégítő, mert az eddigi adatok alapján jó néhány számadat, magyarázat, és összegző kimutatás hiányzik.

Szintén kifogásolja a hivatal, hogy nem szerepelnek a költségvetési évet követő 3 év várható előirányzatai, és a 2010. évben valószínű adatok sem jelennek meg a dokumentumban. Az ÁSZ értékelése azt javasolja, hogy törvényben szabályozzák az éves központi költségvetés szerkezetét, tartalmát és a büdzsé kialakításában részt vevő szervezetek feladatait.

A magyar költségvetésben évek óta probléma, hogy a fő adóbevételi előirányzatoknál hiányoznak a részletes háttérszámítások, nem számszerűsítik az egyes adónemek tervezett bevételeit meghatározó tényezőket, azok hatásait, és nem ismertetik a prognosztizálás feltételrendszerét. Az ÁSZ jelzi, hogy ez főleg olyan adónemeknél gond, amelyeknél változik a szabályozás, de azt az Országgyűlés még nem hagyta jóvá a számvevőszéki ellenőrzés végéig. Mindezek megnehezítik azt, hogy az ÁSZ megalapozott véleményt alkosson a költségvetés tervezetétől.

Az ÁSZ elemzése utal arra is, amit lassan az egész politikai paletta és a közpolitikai elemzők is felrónak a kormánynak hiperaktív politikai ciklusaik miatt, méghozzá azt, hogy a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatról szóló vélemény kialakítására rendkívül rövid idő állt rendelkezésre az ÁSZ szakembereinek. E tényező bármilyen törvényjavaslat kapcsán is kifogásolható, nemhogy a költségvetés kapcsán.

A Költségvetési Tanács más oldalról, de még keményebb kritikát fogalmazott meg, amelyből világossá válik, hogy a második Orbán-kormány egyszeri nagy bevételek mellett alultervez bizonyos bevételeket, és felültervez bizonyos kiadásokat, hogy a végén kasszában maradó pénz sorsát ne törvény szerint, hanem szabad akarata alapján arra költhesse, amire akarja. A forgatókönyvet ugyanakkor már ismerjük az első Orbán-kormány időszakából, hiszen a miniszterelnök első kabinetje ugyanezzel az eljárással, valamint az infláció alultervezésével teremtette meg a költségvetési törvényen kívüli szabad mozgásterét 2000–2002 között. Nagyjából ugyanezt kifogásolja most a Költségvetési Tanács is.

A testület szerint a főbb adóbevételeket alul-, néhány kiadási tételt pedig túltervezett a kormány, így akár 2,4 százalékos is lehetne a GDP-arányos hiány. Ugyanakkor ezt a valóban alig remélt álomcélt a kormány csak a GDP 3,2 százalékát kitevő nyugdíjpénztári pénzek bekebelezésével tudja elérni, vagyis ez fedi el a tényt, hogy valójában megugrana a hiány. A KT talán legsúlyosabb kritikája az, hogy a büdzsé tervezetében több szám nem konzisztens a makropályával, és a közszféra működési költségei infláció felett nőnek. Bár a kormány sokkal bizakodóbb e téren, mégis a KT szerint a kormány adócsomagja négyszázezer helyett csak tizenötezer munkahelyet hoz létre az elkövetkezendő négy évben.

A tanács úgy látja, hogy 113 milliárd forinttal több adó-, járulék- és illetékbevételre tesz szert az állam jövőre, mint amennyit a kormány beírt a költségvetési törvényjavaslatba. A kiadási oldalon viszont vastagon fogott a kormány ceruzája, ott ugyanis 45 milliárd forint megmaradhat ahhoz képest, amit a büdzséterv tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy összességében 160 milliárd forinttal kisebb hiányszámnak kellene szerepelnie a dokumentumban a 800 milliárdos megjelölt célnál. Így 2,4 százalékos is lehetne a deficit a 3 százalékos GDP-arányos hiányküszöb helyett.

A KT felhívja a figyelmet, hogy bár úgy tűnhet, hogy óvatosan járt el a kabinet, mégsem örülhetünk maradéktalanul. Egyrészt azért, mert a kormány úgy érné el ezt a 3 – valójában bújtatott 2,4 – százalékos GDP-arányos hiányt, hogy közben egyszeri bevételként elszámol 530 milliárd forintot, a GDP 1,9 százalékát a magán-nyugdíjpénztári tagok egy részének állami pillérbe történő visszaterelése miatt. Ezen felül még 360-380 milliárd forintnyi, a GDP 1,3 százalékának megfelelő járulékbevételt is megtart magának azzal, hogy az eddig a nyugdíjpénztárakba folyó tagdíjakat az állami nyugdíjkasszába irányítja. Azaz a GDP 0,6 százalékát kitevő „felültervezés” mellett összesen 3,2 százaléknak megfelelő egyszeri, rendkívüli bevételt teremtett magának 2011-re az Orbán-kabinet. Ennek kapcsán a Költségvetési Tanács már jelezte, hogy: „mind az átláthatóságot, mind a hosszú távú költségvetési fenntarthatóságot rontja, ha az állam a költségvetési hiány tényleges emelkedésének láthatóvá tételét átmenetileg azzal kívánja elkerülni, hogy a belföldi háztartások megtakarításainak egy részét saját magához csoportosítja át.”

Mindezek alapján nem véletlen, hogy a kormányfő korábbi állításával ellentétesen a multik különadóztatását nem fejezné be 2012-ben, hanem csak megfelezné a terheiket. A bankadó az idei és jövő évi 187 milliárd forintról 2012-ben megfeleződik, és tovább is él, 2013-ban és 2014-ben is. Ugyanis ha ezekkel a bevételekkel nem tud számolni a kormány, akkor a pillanatnyi egyensúlyteremtő helyzet szinte azonnal felborulna a 2013-as költségvetés tervezésekor.

Örvendetes, hogy a házszabálytól eltérve az Országgyűlés költségvetési vitájában a Költségvetési Tanács elnöke, Kopits György is felszólalhat harminc percben, és ugyanennyi ideje lesz Domokos Lászlónak is kifejteni a véleményét mint az Állami Számvevőszék elnöke. Nem mondható örvendetesnek ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank és a kormány viszonya a költségvetés tükrében sem. Bár Simor András a Hír Televízió vasárnap esti műsorában ismét jelezte, hogy már rég felszámolta „off shore-lovag” státuszát, és abba is belenyugodott, hogy nyolc helyett mindössze kétmillió forint lett a havi fizetése, mégsem mondhatott véleményt az általa vezetett legfőbb pénzügyi intézmény a 2011-es költségvetésről.

A rendszerváltozás elmúlt húsz esztendejében többször fordult elő, hogy az MNB-elnök és a kormányfő között politikai ellentét volt, azonban olyan még nem fordult elő, hogy a kormány ne kérte volna ki az MNB véleményét az aktuális költségvetésről. Hát, most ez is bekövetkezett.

A szokásokkal és a törvényekkel szakítva az Orbán-kabinet kihagyta a jegybankot a költségvetési egyeztetés folyamatából. Pedig a költségvetési pálya fenntarthatóságáról lett volna véleménye a Magyar Nemzeti Banknak. Álláspontjuk szerint ugyanis a tervezet néhány pontja túlságosan optimista, csakhogy a miértekre a kormány az idén nem volt kíváncsi. A jogos kérdésre, hogy miért nem, Szijjártó Péter meg is adta a gyors – költségvetéshez semmilyen mód nem kapcsolódó – választ, amely szerint „Simor András csak azért kritizál, mert fizetésének csökkentése miatt megharagudott a kormányra.”

Nyilván ezt értik „az emberek” – nincs primitívebb fordulata a mai politikai köznyelvnek ennél – az érthetetlen költségvetési matematikával szemben. Az MNB területén sajátos lehet az a fordulat is, hogy Járai Zsigmondot nevezhetik ki jövő héten az MNB felügyelőbizottságának (fb) elnökévé. A nyilvánvaló Simor–Járai-szembenállás mellett az ügy pikantériáját az is adhatja, hogy a héten tőzsdére lépett CIG Pannónia alapítója, Járai Zsigmond korábban igencsak kritizálta és hibásnak tartotta az FB-elnök kinevezési módját, sőt még a bizottság szükségességét is megkérdőjelezte. Nyilván az FB élén már árnyaltabbá válik majd a véleménye.

A maratoni ülés tehát a költségvetés hete lesz. Ám, a kormánynak talán ugyanilyen fontos, hogy pontot tehet a lassan egy hónapja húzódó és szakmai presztízsének igencsak ártó 98 százalékos különadó és az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbáló javaslatainak a végére.

A Lázár János-féle csomag nagy felkiáltójele lett a kétharmados többséget birtokló Orbán-kabinetnek és Fidesz-frakciójának. Nagyjából kijelölte azokat a kereteket, ahogyan nem szabad eljárnia egy kétharmados többségnek. Remélhetőleg a költségvetési vita során a tanulságok már ténylegesen beépülnek a majd zárószavazásra kerülő költségvetési egységes javaslatba.

Zárug Péter Farkas

politológus