Băsescu ugyanis a Vona Gábor szavait kiforgató és szándékosan ellenséget kereső román sajtó hangulatkeltésére felülve – tőle eddig (részben) szokatlan módon –, egyszerre intézett kirohanást a magyar politikusok, Tőkés László és az erdélyi magyar politikusok ellen.

Băsescu tehát nem Vona Gábort vette célba. Ő neki kis hal. A tusnádfürdői Bálványosi Szabadegyetemet célozta meg szavaival, mint azt a nagy rákfenét, ami újra és újra Erdély autonómiatörekvéseinek a gócpontja, s amelyik minden évben feltölti fiatalok és öregek lelkét magyarsággal, s világossá teszi az anyaországiak és erdélyi magyarok számára politikailag is, hogy összetartozunk.

Csakhogy Băsescu szerint „az idei volt az utolsó év, amikor a teljes magyarországi politikai elit zavartalanul lófrált Hargita és Kovászna megyében. Ami sok, az sok, és ez többé nem fordulhat elő.” Az államfői szigor indoka is elhangzott, miszerint minderre azért van szükség, mert eddig azt hitte, hogy a magyar politikusok „tudnak rendesen viselkedni”, de idén „pofátlanokká” váltak.

A román államfő szerint „meg kell vizsgálni a szerencsétlen” Tőkés László EP-képviselő, „román állampolgár” viselkedését, aki Tusványoson azt javasolta, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi státust” az erdélyiek felett, mint Ausztria Dél-Tirol felett.

Băsescu elnök Gheorghe Funart és Corneliu Vadim Tudor szellemiségét idézve világosan állást foglalt arról is, hogy „soha nem szervezik át etnikai alapon az országot”. Szerinte sztálinista módon gondolkodnak azok, akik ilyen terveket szőnek, hiszen annak idején a szovjet diktátor hozta létre a Magyar Autonóm Tartományt. „Ilyen Romániában többé soha nem lesz, a demokratikusan elfogadott alkotmány egységes államként határozza meg Romániát” – mond Băsescu Marosfőn.

„Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás tűzfészkévé vált a kisebbségi kérdésben (…) Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában” – jelentette ki a román államfő vastaps közepette.

A román elnöknek mindez nem volt elég. Nagy riválisára, a politikai megsemmisítésére törekvő Victor Pontára is rátromfolt magyarellenességben akkor, amikor az egyik hozzászóló felvetésére válaszolva, aki nehezményezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök részvételét a 24. Bálványosi Nyári Szabadegyetemen, Traian Băsescu államfő azt kérdezte: miért nem fütyült, ha nem tetszett neki a látogatása. A bukaresti kormány nem fog fütyülni, tette hozzá gúnyolódva Băsescu, azt jelezve hallgatóságának, hogy ő keményebb a magyar kérdést illetően Pontánál.

Băsescut eddig nem így ismerte a magyarság. Ő volt az a román politikus, aki mindig mérsékelte a magyar–román konfliktusokat, és az erdélyi politikában is a legkisebb közös többszörösnek számított, olyan középútnak, amelyet érdemes támogatni. Băsescu tudta is ezt. Ő, aki most sztálinistának nevezi a Székelyföld etnikai alapú összetartozását, pont erre az egységre számított a korábbi elnökválasztásokon. A tusnádi találkozók pedig különös szerepet játszottak kétszer is abban, hogy államfő maradjon, ahogy maga Orbán Viktor is Tusványoson kampányolt, Băsescu elnök mint a magyarok jelöltje mellett. Először 2009-ben. Orbán Viktor híres mondatát, miszerint a második fordulóban ő Băsescura szavazna, az elnök kampánystábja rögtön vezető politikai hirdetéssé formálta, s az elnökválasztás előtt egész oldalas hirdetés jelentettek meg az Erdély legnagyobb napilapjában, a Krónikában. A hirdetésen Băsescu Orbán mellett ül. Na hol? Nyilván Tusnádfürdőn. Majd ott van Orbán mondata: „A második fordulóban Traian Băsescura szavaznék.” Majd jön a rábeszélő mondat: „Miért ne bíznánk benne?” Vagyis Băsescu Orbán rábeszélésében bízott, abban, hogy ha Orbán bízik benne, akkor az erdélyi magyarságnak is bíznia kell. S mindennek hitelesítője nem más, mint az, hogy egy asztalnál ülnek Tusnádon. Băsescu nyert: a magyarok szavazatai kellettek hozzá.

De Victor Ponta kétharmados választási győzelmével Băsescu alatt megingott az elnöki szék. A Ponta-kabinet minden korábbi támadásnál keményebben lépett fel Băsescu ellen és nem akarta engedni, hogy kitöltse hivatali idejét. Felfüggesztette elnöki tisztségéből, de a döntést népszavazás legitimálhatta csak. S ekkor a román elnök vagy a népszavazás sikertelenségében, vagy annak számára pozitív kimenetelében bízhatott. A könnyebb feladatnak az látszott, ha eredménytelen lenne a népszavazás, vagyis nem menne el a választók több mint fele szavazni. Orbán Viktor ismét tusnádi barátja mellett állt ki, s a népszavazás előtt Orbán Viktor Tusnádon gyakorlatilag arra buzdította a romániai magyarokat, hogy ne menjenek el szavazni. S lám, a részvétel hol volt a legalacsonyabb? Pont a magyarlakta megyékben, méghozzá olyan mértékben, hogy végül a népszavazás érvénytelen lett a magyar megyék szavazóinak nem szavazása miatt. Băsescu elnökségét másodjára is megszülte Tusnádfürdő, amit akkor ő maga is elismert.

Most kiderült, a román elnök magyarbarátsága pusztán politikai érdek volt. Igaz, még fél évvel ezelőtt is mérsékelten nyilatkozott a székely zászlók kifüggesztésének román oldali hecckampánya miatt, és azt nyilatkozta, hogy felelőtlenség a magyar–román vitát nacionalista hangulatkeltésre használni, de most úgy tűnik, ő is ebben vált érdekelté. Jövőre ugyanis letelik Băsescu mandátuma, és második ciklusa után már nem pályázhat többet az elnöki székre, így a magyar szavazatokra sem érdemes tovább gyúrnia, ha a politikai életben benn akar maradni, hiszen e szavazatok egészét magyar politikusok és pártok söprik be még a szórványmagyar területeken is.

Márpedig Băsescu nem egyszer nyilatkozta, hogy még nem kíván nyugdíjba menni, s az elnöki évek után pártpolitikusként kíván még dolgozni.

Mostani kiszólása már ennek a munkának a része, ugyanis miután a pártját, a Demokrata Liberális Pártot csúfosan, kétharmaddal ütötte ki a hatalomból a Ponta-féle szociálliberális koalíció, Băsescu is megbukott pártján belül, ezért elnöki funkciójából új pártot gründolt, a Népi Mozgalom Pártot, s az elnök most ennek keresi új profilját.

Az erdélyi politológus kollégák is mind egyetértenek abban, hogy Băsescu minden megszólalásával már új pártja szavazóihoz szól, s a román politikai arénában a kétharmados Ponta-rendszerben most alapvetően egy populista retorika mellett a nacionalista szavazók szólíthatóak meg.

Mircea Geoana volt külügyminiszter, Băsescu egykori riválisa, a most kormányon lévő szociáldemokrata PSD szenátora „kétségbeesett népszerűség-hajhászásnak” nevezte az államfő magyarellenes kijelentéseit, amely „veszélyes ellentétet szíthat, amire semmi szükség 2013-ban, az uniós tag Romániában”. Ugyanakkor a PSD egy másik politikusa, Mircea Dusa védelmi miniszter, Hargita megyei parlamenti képviselő viszont helyeselte és üdvözölte Băsescu nyilatkozatát, és kifejezte örömét, hogy a román állam intézményei végre „a nemzeti méltóság védelmére keltek”.

Vagyis ez a Băsescu már nem az a Băsescu. Tusványos szülte kétszer is elnökletét, de az a múlt. Jövőjét már a román nacionalista szavazóknál keresi. Itt van még rés a román politikai palettán, ahova bevonulhat. Gigi Becali, Vadim Tudor és saját egykori híveit és az új populista kispártok szavazóit akarja most összefogni, amelyben teher a magyarbarátság. Ehhez kellenek a nagy, figyelemfelhívó kiszólások.

Persze kérdés, hogy akkor lesz-e Tusványos jövőre? Mindenki azt mondja, hát persze, hogy lesz! Ez nem Băsescun fog múlni. De Pontán esetleg múlhat, ugyanis a szándék erre megfogalmazódott a kétharmados Ponta-kabinetben.

Bogdan Diaconu, a PSD parlamenti képviselője Băsescu kirohanása után két nappal a külföldi szélsőségesek kiutasításáról és rendezvényeik betiltásáról terjesztett törvénytervezetet a parlament elé. Diaconu tervei szerint a jogszabály betiltana minden olyan rendezvényt – találkozót, konferenciát, tábort és tüntetést –, amely akár csak közvetve is megkérdőjelezi Románia egységes és oszthatatlan nemzetállam jellegét, és nemkívánatos személynek nyilvánítana Romániában minden olyan külföldit, aki bárhol a világon megkérdőjelezi a román alkotmány első cikkelyét.

Bár a tervezetben nincs nevesítve a magyarság, Diaconu a hozzá csatolt sajtóközleményben kifejtette, hogy ez a második olyan képviselői kezdeményezése, amely a „magyar szélsőségesek megfékezésére” irányul.

Emlékezetes ugyanis, hogy tavasszal Diaconu jogszabálytervezetet dolgozott ki a pártokhoz kötődő alapítványok külföldi finanszírozásának betiltásáról, amellyel állítása szerint Tőkés László európai parlamenti képviselőt vette célba.

A magyarellenes megnyilvánulásairól ismert Bogdan Diaconu egy nappal Băsescu marosfői beszéde előtt Vona Gábor nemkívánatos személlyé nyilvánítását és a Jobbik romániai betiltását követelte a bukaresti külügyminisztériumtól, de nyilván tervezete nemcsak az EMI táborra, hanem a Băsescu által is támadott Tusványosra is vonatkozna, hiszen mindkét rendezvény jelszava: „Autonómiát Erdélynek!” S ez már elég lehet a kétharmados Ponta-kormánynak, hogy ne adjon engedélyt e rendezvények megtartására.

Akárhogy is van, mi jövőre is megyünk Tusványosra. Băsescut viszont már sohasem látjuk ott.

Zárug Péter Farkas

politológus