Történelmi sodrásban – Voksturizmus 2014
Nos, a szeptemberi bajai kampány és a bajai voksolás eredményei és eljárása bizony rácáfolt ezen elkényelmesedés veszélyére, s inkább Orbán Viktor veszélyérzetét igazolta vissza, arra nézve, hogy a küzdelem ádáz és véres lesz.
A bajai kampánytól már az országos média is visszhangzott még a választások előtt. A személyeskedések, az alaptalan, vagy éppen megalapozott sárdobálások, a helyi közösség végletes megosztása, valamint „a mindent be kell vetni!” hangulat azt mutatta, hogy szó sincs itt ellustult bajnokról akkor, amikor valóban a bajnoki cím megvédéséről van szó.
Ahogy az is világossá vált, hogy a bajnokot tényleg mindenki legalább egy góllal meg akarja verni, s ezért, ha kell pénzt, paripát, váltott csapatkapitányokat is képesek bevetni mindössze egy árva vidéki kisváros, egy árva kis helyi képviselői mandátumáért.
Az ellenzék oldaláról minden pártvezér megjelent Baján. Az országos politikában egymást „csávókázó”, egymást gázsütőre ültetni akaró balvezérek Baján, mintha nem is folytatnának nyilatkozatháborút országosan, úgy húzták felváltva közös jelöltjük szekerét, abban a reményben, hogy a célvonalnál majd együtt ünnepelnek a bajnokverő közös befutójukkal.
A részvétel is jelezte, hogy a szokatlanul heves kampány aktivizálta a bajai választópolgárokat. A 2010-es 31,65 százalékkal szemben a választók 34 százaléka ment el szavazni. A 3-as választókerületben 2002-ben kis fölénnyel az MSZP jelöltje nyert, 2006-ban és 2010-ben viszont jóval 50 százalék fölötti szavazatot kapott a fideszes jelölt.
Most azért kellett kiírni időközi választást, mert Bálint Tünde, a 2010-es győztes májusban meghalt. Az eredmény első körben a Fidesz győzelmét hozta. Kovács Csaba 467 szavazatot kapott, Teket Melinda (MSZP, Együtt, DK) 406-ot. A harmadik Markó György (Jobbik) lett, a negyedik Ikotity István (LMP).
Az eredmény megállapítása igencsak elhúzódott, de utána minden párt a maga győzelméről beszélt, és ezzel azt hittük, hogy lezárult a bajai csatározás. Aztán a csata másik hadszíntérre tevődött át. Az ellenzéki pártok ugyanis egyenesen csalással vádolták meg a Fideszt. Azzal, amivel eddig még csak a jobboldali választási folklór élt a baloldallal szemben, vélt vagy valós gyanúk alapján, ám bizonyítékot eddig senki semmire nem talált. Bírósági szakaszba aztán meg végkép nem került egyetlen ügy sem e jobboldali folklórvilág termékéből.
S lám, most fordult a kocka, a baloldal vádolja a kormánypártot a választások, s egyben a választók megrontásával. Előkerült ugyanis egy videó, amelyen egy fiatalember azt kérdezi a kisebbségi önkormányzat „Elnök urától”, hogy nem „törvényvetés-e” ha többször fordul autójával, amelybe a háttérben eközben beszáll három fiatal. Mire jött a válasz: „nem, jöhetsz akár ötvenszer is!”
A botrány ettől kezdve adott volt, ahogy számtalan választási eljárásjogi és kampányszabályozással kapcsolatos kérdés is felvetődött az ügy kapcsán. Leginkább azért, mert két választási bizottság is elutasította az ellenzék eredményt befolyásoló csalás megállapítására vonatkozó panaszát. Úgy, hogy az adott körzetben a Fideszes jelölt olyan arányban győzött, hogy az az egész választás tekintetében az ő javára billentette át a szavazatok többségét. Az öt szavazókörből ugyanis hármat nyert Teket, kettőt Kovács, s ebből az egyik a 32. szavazókör.
A jobboldali szavazótábor egy jelentős része lezsibbadt: Mi van? Ez lehet? S első indulatból még a szemüknek sem akartak hinni, nemhogy Bajnainak, Gyurcsánynak és Mesterházynak az ügy kapcsán.
Az eljárási alapkérdés az, hogy törvény szerint mit lehet tenni a mozgósítás érdekében és mit nem.
A hatályos szabályozás szerint nem lehet a választókat szervezetten, ingyenesen a szavazóhelyiségekhez szállítani, vagyis nem szervezhető a szavazáson való részvétel. Csakhogy ez tavasztól már nem így lesz, ahogy a kampánycsend is megszűnik.
E megoldásnak számtalan nemzetközi példája van és jó néhány demokratikus kampányérv szól amellett, hogy ez így legyen. Tavasszal már az utolsó pillanatig mozgósíthatnak a pártok, s ahogy a héten több sajtóorgánum is írta, akár csuklós-buszokkal is szállíthatják szavazóikat a választási helyszínekre.
Csakhogy míg igaz az első állítás, addig belőle korántsem következik a második. Vagyis a fő kérdés most biztosan tilos, a szavazók nem szállíthatók szervezetten a szavazóurnákhoz.
Az viszont jövőre is biztosan tilos, amivel a szavazatszámláló bizottság egyik tagját vádolták, miszerint telefonján folyamatosan sms-ezett, s valószínű a még el nem jött választók szervezett mozgósítására küldött információkat.
Hogy hol húzódik a mozgósítás határa most és hol húzódik majd jövőre? Ez volt a kérdés Baján. És a Kecskeméti Törvényszék végül döntött: „Meg kell ismételni a szavazást a bajai időközi önkormányzati választáson a 32. szavazókörben.”
Az Együtt–PM és az MSZP, miután a megyei területi választási bizottság elutasította beadványukat, amelyben óvást jelentettek be választási csalás miatt, fellebbeztek a bíróságon, amely most úgy ítélte meg, hogy új voksolásra van szükség.
Ócsai Beatrix, a Kecskeméti Törvényszék szóvivője elmondta: a bírói tanács megállapította, hogy a szeptember 22-én a bajai 3. választókerületben az időközi önkormányzati választáson a 32-es szavazókörben kampánycsendsértés történt. Ezért ebben a szavazókörben meg kell ismételni a választást.
A bíróság kegyes volt. Hiszen bekérhette volna a választási bizottsági tag telefonjának a forgalmát is, amelyből kiderülhetett volna, hogy valóban bentről a szavazókörből szervezték-e a mozgósítást, vagy azt „csak” kívülről irányították. De nem tette. Pedig az már büntetőügy lett volna. Ám a jogsértés tényét megállapította, s a szavazás megismétlését az adott körzetben elrendelte.
A hír nyilván soha korábban el nem mondható mondatokat adott az ellenzék szájába úgy, hogy a kormánypárti szavazók egyben soha korábban nem tapasztalt módon kényszerültek szemlesütésre mindeközben: „A Fidesznek immár papírja van arról, hogy csalt!” – állt az MSZP–E14 közös közleményben. Vagyis bírósági tény, hogy a Fidesz csalt egy választáson? S úgymond a helyzetet csak fokozza, hogy csak e csalás által győzött, mert ha nem csal, nem ő nyer? Hideg és forró zuhany egyszerre!
Hogy Bajnai Gordon bármivel kapcsolatban erkölcsi fölénybe kerüljön velünk szembe? Hogy Gyurcsány, a végletesen kalandor és teljesen immorális pragmatista jogosan mondja, hogy azért ez már tényleg durva?
Hogy Mesterházy, akinek pártja az összes választójogi eljárási trükköt elsőként fejlesztette tökélyre a korábbi évek választásain a szavazatmaximalizálás érdekében, azt tudja az arcunkba vágni, hogy bírósági papír van arról, hogy a nevünk: Csaló! Legyünk őszinték, nem gondoltuk, hogy ez valaha is bekövetkezik.
A 2014-ben várható téves értelmezések a választói mozgósításra úgy tűnik készen állnak. Az új eljárás a választás napján az utolsó percig is lehetővé teszi a kampányolást, s bizony az aktivisták az utolsó percig mozgósítani akarnak majd, s figyelmeztetni, hogy: „ne tessék elfelejteni elmenni ma szavazni!” Ez eddig rendben. Ám a jogsértést a mai szabályozás is tiltja. Nem engedi, hogy a szavazókörből címek, nevek, listák jussanak ki a pártokhoz, jelöltekhez arról, hogy ki ment el addig szavazni és ki nem, vagyis, hogy hova menjen az a bizonyos aktivista figyelmeztetni, netán felajánlani, hogy egyben el is viszi a választót a választás helyszínére. Márpedig ma úgy tűnik, hogy még a jelenlegi szigorú tilalom ellenére is a pártok valahogy így képzelik el a mozgósítást, s a kampánycsend feloldásában olyan szavazatmaximalizálási lehetőséget látnak, ami az adatvédelmi szabályok megszegésére csábítanak. S ha ez a szellem kiszabadul a palackból, akkor az a választás napját végítélet hangulatúvá változtathatja, s a turizmus és buszfoglalások új kategóriáját fogja megszülni: a voksturizmust.
Márpedig a kampánycsend feloldása azt is eredményezheti, hogy nemcsak az eredményvárás lesz közös a pártok és a jelöltek részéről, hanem egész napos eszem-iszom dínomdánommá válik a szavazás napja.
A voksturizmus választási eljárásba építhetősége – még ha jogellenesen is – máris megnyugtathatja mindazokat, akik arra számítottak, hogy majd a bajnokként viselkedő jobboldali szavazó ellustul és csökken a veszélyérzete a baloldallal szemben.
Nem fog, merthogy ne legyünk szemérmesek, világos, hogy a voksturizmus bizniszébe mindegyik párt be akar majd szállni, csak épp arra akar, illetve fog vigyázni, hogy ne derüljön ki róla. Mint minden versenysportban: a sportemberek mind ellenzik a doppingolást, mégis minden sportág élvonalában ott vannak a nagy eredményt elérő doppingolók. Ők is csak arra figyelnek, hogy jól adagoljanak, jó vizelettrükkjeik legyenek, s újabb és újabb anyagokkal próbálkozzanak, ami még nem számít törvényellenesnek. Persze időről időre meg is buknak a doppingolók. Egyfelől jog szerint, másfelől morálisan. Baján a 32. körzetben nyerni kell. Tisztán, dopping nélkül.
A tét most már tényleg nagy, jóval túlmutat eredeti célján. A reményt kell vissza hoznia a jobboldalnak abban, hogy érdemes tisztán küzdeni, mert így is lehet nyerni, s ha nem, akkor kérdés, hogy máshogy érdemes-e?
Zárug Péter Farkas
politológus