Hirdetés

Kína gyors ütemben vezető innovátorrá válik a fejlett iparágakban, és már most versenyképes gyártója a technikailag összetett áruknak (távközlési berendezések, szerszámgépek, számítógépek, napelemek, nagy sebességű vasutak, hajók, drónok, műholdak, nehézgépek és gyógyszerek). Kína mindezen iparágakban jelentős globális piaci részesedést szerzett, és gyors ütemben halad előre az olyan feltörekvő iparágakban, mint a robotika, a mesterséges intelligencia, a kvantum-számítástechnika és a biotechnológia. (China Is Rapidly Becoming a Leading Innovator in Advanced Industries, itif.org, 2024.09.16.) Mivel az amerikai feldolgozóipar hanyatlása és világpiaci versenyképességének gyengülése visszafordíthatatlan tendencia lett, Kína egy évtizeden belül megelőzi az Egyesült Államokat a csúcstechnika és a fejlett katonai gyártás terén. (Made in China 2035: will it topple US hi-tech, military manufacturing in 10 years?, scmp.com, 2024.10.02.)

Kína előreláthatóan az idén megelőzi az Egyesült Államokat a műszaki innováció terén, és 2029-re a nyolcszorosára nőheti túl Amerikát. Miközben a kínai vállalatok, például a DeepSeek kihívás elé állítják az Egyesült Államok dominanciáját a mesterséges intelligencia területén, az amerikai techrészvények zuhanását okozva, a BYD immár megelőzi a Teslát a globális elektromos járművek értékesítésében. A kínai elektromos autók meghódították a hazai piacot (is), a Kínában eladott új autók 80 százaléka hazai márka. A kínai EV-eladások 2024-ben elérik a 11 millió darabot, szemben az amerikai 1,3 millióval. Kína a világ első számú autóexportőrévé vált, megelőzve Japánt és Németországot. A kínai villanyautók nemcsak árban versenyképesek, hanem technikailag is megelőzik versenytársaikat. A BYD például most mutatott be egy rendszert, amely öt perc alatt feltölti az elektromos autókat. (BYD unveils battery system that charges EVs in five minutes, bloomberg.com, 2025.03.17.)

A kínai cégek által kifejlesztett rákellenes gyógyszerek elkezdtek megjelenni az amerikai piacon, és az áruk csak töredéke a nyugati gyógyszergyártók által kínált hasonló gyógyszerekéinek. „Nem csak a mesterséges intelligenciáról van szó – a kínai biotechnológiai cégek most gyorsabban és olcsóbban fejlesztenek ki gyógyszereket, mint amerikai társaik” – ezzel az alcímmel kezdődik a Wall Street Journal cikke Kína felemelkedéséről a gyógyszeripari innovációban, rögtön az elején megemlítve, hogy az egyik kínai rákgyógyszer felülmúlta az amerikai Merck 30 milliárd dolláros készítményét. Úgy tűnik, ez ma már nem olyan különleges, mert a kínai cégek a nagy gyógyszeripari licencszerződések 31 százalékát teszik ki, szemben a 2020-as mindössze öt százalékkal. (The Drug Industry Is Having Its Own DeepSeek Moment, wsj.com, 2025.02.07.)

Az amerikai kormányzat ún. Kína-kezdeményezése (valójában a fokozódó Kína-ellenes hisztéria egyik megnyilvánulása) nyomán tömegesen hagyják el kínai tudósok az Egyesült Államokat, és ez a hullám hatással van a globális tudományos kutatás dinamikájára is. Kína növekvő tudományos ismertsége és vonzó ösztönzői is hozzájárulnak ahhoz, hogy hazacsalogassák külföldről a kínai tudósokat. Az amerikai tudományos életet negatívan befolyásoló elvándorlás a Trump-korszakban valószínűleg fokozódni fog. (Why are more Chinese scientists leaving the US to return to China?, scmp.com, 2025.02.21.)

Korábban írtuk

A mesterséges intelligencia (MI) területén a chicagói Paulson Intézet jelentése szerint a világ MI-tehetségeinek 47 százaléka Kínában található. Az Egyesült Államokban a legjobb MI-kutatóintézetekben tevékenykedő kínai kutatók aránya 38 százalék, ami magasabb, mint bármely más nemzetiségű kutatóé, beleértve az amerikaiakat is. Kína először előzte meg az Egyesült Államokat a magas szintű tudományos és műszaki szakemberek számát tekintve, az utóbbi öt évben ugyanis a csúcstudósok száma Kínában nőtt, míg az Egyesült Államokban csökkent. (China surpasses US in tally of top scientists for the first time: report, scmp.com, 2025.01.17.)

Az ausztráliai ASPI agytröszt 2024 Critical Technology Tracker című jelentése szerint az ún. kritikus jövőtechnológiák mezőnyében a 64 technológia közül 57-ben már Kína vezet az USA előtt. Kína a „magas kockázatúnak” minősített technológiák közül mindegyikben vezető szerepet tölt be, vagyis Kína az egyetlen olyan ország, amely „globális monopóliummal” rendelkezik bármely technológia nagy hatású kutatásában; az USA bizonyos technológiákban ugyan még vezet, de egyikben sincs monopolhelyzetben. A Kínai Tudományos Akadémia (CAS) messze a világ legnagyobb és legeredményesebb intézménye a nagy hatású kutatások terén, és 64 technológiából immár 31-ben világelső. (US cuts science and technology could fast-track China’s tech dominance, aspistrategist.org.au, 2025.02.27.) Kína előnye a tudomány és a technika terén az elkövetkező években csak tovább nő, mivel az ország évente négyszer annyi STEM-hallgatót bocsát ki az egyetemeiről, mint az USA, nagyjából ugyanannyit, mint a világ többi része együttvéve.

A Nature, a világ vezető tudományos folyóirata által az intézmények és országok tudományos teljesítményének objektív mérésére 82 csúcsminőségű tudományos publikáció kutatási cikkei alapján összeállított Nature Index 2024 Research Leaders szerint a világ tíz vezető kutatási intézménye közül hét kínai, első helyen a Kínai Tudományos Akadémia áll, megelőzve az amerikai Harvard Egyetemet és a német Max Planck Intézetet (a francia CNRS a 7. helyezett, az amerikai Stanfordi Egyetem pedig első ízben kiszorult az élmezőnyből egy kínai intézménnyel szemben). Ugyancsak a Nature szerint a természettudományos kutatások tekintetében általában, ezen belül a kémiai és fizikai tudományos területen is Kína a világelső. (China displaces US as top publisher of high-quality natural science studies, chemistryworld.com, 2023.05.25.)

Mindezek alapján szerintem Amerikának kb. annyi esélye van a „keménykedésben” Kínával szemben, mint amennyi esélye a Júdeai Nemzeti Front Elit Öngyilkos Alakulatának lett volna egy frontális összecsapásban a Decima Legio Fretensisszel szemben. De azért csak hajrá, Trump!