Fotó: MTI/Sóki Tamás
Hirdetés

A döntéshozóké a főszerep: ennek fényében vizsgáljuk a negyedik Orbán-kabinet első esztendejének munkáját. Téma: a levegőszennyezés elleni küzdelem. A nemzeti kormány nem a levegőbe beszél, mikor a zöldebb, környezettudatosabb Magyarország meg­teremtését népszerűsíti.

„Az oxigén tette lehetővé a légzést, s ezzel hihetetlenül megnövelte azt az energiamennyiséget, amelyet az élőlények a szerves táplálékból ki tudtak nyerni” – írta a Nobel-díjas természettudós, Salvador E. Luria Az élet: befejezetlen kísérlet című könyvében. Hiába, az emberi civilizáció jó ideje szennyezi és veszélyezteti az oxigén-szén-dioxid élettandem kényes egyensúlyát.

A fejlettebb kultúrterekben azonban már feltámadt a cselekvő felelősségtudat. Hazánkban a légszennyező anyagok kibocsátásának csökkentését jogszabály írja elő. Ennek szolgálatában áll a Országos levegőterhelés-csökkentési program. A mezőgazdasági, közlekedési, ipari és energiaszektorra, valamint a lakossági tevékenységre vonatkozó intézkedéseket tartalmazza.

A program részeként elkészültek a nemzeti emissziókataszterek, szöveges kataszterjelentések, kibocsátási előrejelzések, és be is nyújtottuk őket az Európai Bizottsághoz. A levegőszennyezés-változás ökoszisztémára gyakorolt hatásainak nyomon követésére új monitoringhálózatot hoztunk létre, az első adatszolgáltatás 2019. július 1-én esedékes. A programban szereplő intézkedéseket a környezetvédelemért felelős tárca együtt határozta meg a közlekedésért, energetikáért és az ipari szektor működéséért felelős minisztériumokkal, megvalósításuk nyomon követését a kezdeményezésünk alapján létrejött tárcaközi bizottság koordinálja.

De menjünk tovább. Tavaly év végén ugyanis megkezdődött az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (OLM), valamint a légszennyezettségi agglomerációk, zónák teljes felülvizsgálata. Éveken átívelő kontroll ez. E vizsgálat hosszabb intézkedéssorozattal jár. Részt vesz benne az OLM koordinációjáért felelős Országos Meteorológiai Szolgálat Levegőtisztaság-védelmi Referencia Központja, valamint az OLM üzemeltetéséért felelős illetékes kormányhivatalok környezetvédelmi mérőállomásai is. Az első intézkedés a felülvizsgálat megalapozásához szükséges országos mintavételi és mérési program végrehajtásával, passzív monitoros mintavétellel, az ehhez szükséges módszerfejlesztéssel kezdődött tavaly év végén. Idén tovább folytatódik a zóna-felülvizsgálattal, illetve az OLM automata mérőállomásainak teljes körű helyszíni szemléjével és dokumentálásával. Rutinos magyar szakembergárda végzi a munkát, tapasztalatból nyert precizitással.

A LIFE Integrált projektek is a nemzeti kormány környezetügy iránti elkötelezettségét példázzák. Az Orbán-kabinet a 2018–2024-es időszakra ugyanis olyan ötmilliárd forintos pénzügyi keretet hívott létre, mely az önerő egy részének potenciális támogatásával hozzájárulhat a magyar pályázatok sikeréhez. Örvendetes, hogy hazánk két LIFE-integrált pályázatát is támogatja az Európai Bizottság: egyet környezetvédelmi, egyet pedig természetvédelmi területen. A projektek együttes költségvetése meghaladja a tíz és fél milliárd forintot. A programok megvalósítása 2019 januárjában kezdődött. A témánkhoz kapcsolódó Környezetvédelmi integrált projekt (HungAiry) a levegőminőség javítását célozza nyolc magyar régióban, elősegítve a levegőminőségi tervek végrehajtását. A pályázat többek között olyan településekre terjed ki, amelyek kötelezettségszegési eljárásokban érintettek a szálló porra, valamint a nitrogén-dioxidra vonatkozó európai uniós határérték túllépése miatt. A projekt időtartama nyolc év, teljes költségvetése pedig 5,2 milliárd forint.

Hiába, a környezetvédelemhez is ugyanaz a három dolog kell, mint a háborúhoz: pénz, pénz, pénz.

A szerző az Agrárminisztérium tanácsadója.