Fotó: MTI/AP/Getty Images/Jack Taylor
Hirdetés

A konzervatív párti brit kormányfő kedd este, hétórás kabinetülés után, Downing Street-i hivatalában felolvasott nyilatkozatában egyenes utalást tett arra is, hogy széles körű, az ellenzéket bevonó pártközi egyezséget kíván elérni a továbblépéshez.

May kijelentette: a kormány a lehető legrövidebb halasztásra törekszik, amely csak addig tart, amíg sikerül elfogadtatni „egy megállapodást” a Brexit feltételrendszeréről.

London tavaly novemberben megállapodásra jutott az EU-val a kilépés feltételeiről, ezt azonban a londoni alsóház eddig háromszor elutasította.

A brit EU-tagság az eredeti tervek alapján múlt pénteken megszűnt volna, de Theresa May a kialakult patthelyzet miatt a kilépés elhalasztását kérte június 30-ig.

A márciusi EU-csúcstalálkozón született kompromisszumos megoldás szerint az Európai Unió május 22-ig tartó halasztásba egyezett bele, de ehhez a Brexit-egyezményt a korábbi kilépési határidőig, vagyis múlt pénteken, közép-európai idő szerint éjfélig jóvá kellett volna hagynia a brit parlamentnek.

Mivel a Brexit-megállapodást az alsóház éppen pénteken vetette el harmadszor is, az EU-csúcson született döntés alapján új határidő lépett életbe: Londonnak immár április 12-éig, vagyis jövő péntekig jeleznie kell a Brexit-folyamat további menetével kapcsolatos terveit, és azt, hogy e tervek alapján kéri-e ennek a határidőnek a meghosszabbítását.

Az április 12-i határidő meghosszabbításához is szükséges az EU-ban maradó 27 tagország egyhangú jóváhagyása. Ha ezt nem sikerül biztosítani, a brit EU-tagság jövő pénteken megszűnhet, függetlenül attól, hogy a londoni alsóház addig elfogadja-e a Brexit-megállapodást.

A határidő azonban ténylegesen ennél is szűkebb, mivel a Brexit-megállapodás harmadik londoni elutasítása után Donald Tusk, az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács elnöke már április 10-ére soron kívüli EU-csúcsot hívott össze, amelynek célja a további Brexit-hosszabbítást célzó brit kezdeményezés és az ezt alátámasztó érvek elbírálása.

Emmanuel Macron francia elnök, aki kedden Párizsban fogadta Leo Varadkar ír kormányfőt, közös sajtótájékoztatójukon kijelentette: nem tekinthető magától értetődőnek a Brexit további halasztása.

Kedd esti nyilatkozatában Theresa May ugyanakkor egyenes utalást tett arra, hogy London legfeljebb az EU által a Brexit-megállapodás elfogadása esetére megállapított május 22-i határidőig kérné a kilépési határidő meghosszabbítását. Kijelentette: ha sikerül a parlamentben egyezségre jutni, a kormány olyan menetrendet kíván kidolgozni és az uniós csúcs elé tárni, amelynek alapján a kilépési megállapodást tartalmazó törvényjavaslatot a londoni parlament még május 22. előtt elfogadhatja.

A kormányfő szerint ezzel biztosítható, hogy az Egyesült Királyságnak ne kelljen részt vennie a másnap kezdődő európai parlamenti választásokon.

Downing Street-i nyilatkozatában Theresa May kijelentette, hogy a Brexit-folyamatban kialakult vita és megosztottság nem tartható fenn sokkal tovább, mivel a parlamenti képviselőkre és mindenki másra is óriási nyomás nehezedik, és ez már a brit politikát károsítja.

A konzervatív párti miniszterelnök kijelentette azt is, hogy a patthelyzet feloldása végett kész Jeremy Corbynnal, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetőjével közösen kidolgozni egy olyan tervet, amelynek alapján az Egyesült Királyság rendezett módon tud kilépni az Európai Unióból.

Theresa May hangsúlyozta azonban, hogy bármely tervnek összhangban kell lennie a már meglévő kilépési megállapodással, mivel London erről a megállapodásról jutott egyezségre a 27 EU-társállammal, és az EU többször is leszögezte, hogy nem hajlandó a Brexit-feltételrendszer újranyitására.

May szerint a további tárgyalási folyamat ideális kimenetele az lenne, ha ő és a Munkáspárt vezetője közösen juthatna egy olyan megoldásra, amelyet a londoni alsóház elé lehetne terjeszteni jóváhagyásra, és amelyet ő már a jövő heti EU-csúcson be tudna mutatni.

Ha azonban nem sikerülne ilyen egységes hozzáállást kidolgozni, akkor a kormány „számos opciót” terjesztene az alsóház elé, amely szavazássorozattal dönthetne arról, hogy milyen utat kíván követni – mondta a brit miniszterelnök.

May hangsúlyozta, hogy a kormány kész a ház döntéseinek teljesítésére.

A kormányfő ezzel alig burkoltan arra utalt, hogy vissza akarja venni a kezdeményezést a parlamenttől a Brexit további menete ügyében, azzal, hogy egyéb megállapodás híján a kormány terjesztene alternatív javaslatokat a ház elé.

Az alsóház a múlt héten hagyta jóvá azt a képviselői indítványt, amelynek alapján a törvényhozók saját kezdeményezésükre szavazhattak a Brexit-megállapodás különböző alternatíváiról.

Ez a brit alkotmányosság újkori történetében példátlan kísérlet volt arra, hogy a parlament kivegye a kormány kezéből a holtpontra jutott Brexit-folyamat további irányítását, annak ellenére is, hogy úgynevezett indikatív – vagyis véleménynyilvánítási célú, jogilag nem kötelező – szavazásokról volt szó.

A ház múlt szerdán nyolc, hétfőn négy alternatív javaslatról voksolt, de egyik indítvány sem kapott többséget.