A hírvivő, úgynevezett mRNS típusú vakcinák a legígéretesebbek a koronavírus elleni vakcinák fejlesztésében. Az eljárás kidolgozójáról, Karikó Katalinról az utóbbi időben sokat lehetett olvasni. A Pennsylvaniai Egyetem egyetemi docensét március 15-én Széchenyi-díjjal tüntették ki. Közvetlen munkatársáról, Pardi Norbertről kevesebbet hallani, pedig neki is elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy már Magyarországon is tömegeket oltottak be a Pfizer–BioNTech vakcinával.

Hirdetés

Pardi Norbert a Parameter.sk podcastműsorában elmondta, hogy mióta a brit vírusmutáns is megjelent Magyarországon, a legtöbb embert az érdekli, hogy vajon a vakcinák ez ellen is maximális védelmet nyújtanak-e.

Semmilyen szinten nem csökken a védettség az angol mutánssal szemben

– emelte ki a beszélgetésben Pardi Norbert, az University of Pennsylvania biokémikus kutatója a Pfizer–BioNTech vakcinára utalva.

Hangsúlyozta, hogy a többi mutánssal szemben is jelentős védettséget ad a vakcina. A mellékhatásokról szólva örvendetesnek nevezte, hogy gyakorlatilag 50 millió emberből senki nem halt meg, mindössze néhány száz ember szorult orvosi ellátásra túlzott allergiás reakciók miatt.

Korábban írtuk

Pardi Norbert azt a szóbeszédet is határozottan cáfolta, hogy az mRNS vakcinájuk képes megváltoztatni a genetikai állományt.

Az RNS-alapú vakcinák nagy előnye, hogy nem képesek megváltoztatni a DNS-t.

A bevitt RNS viszonylag rövid ideig, mindössze néhány napig van jelen a szervezetben, ezután eltűnik – mondta.

A kutató ismételten kiemelte, hogy egyetlen biztos módja van a koronavírus-járvány elleni védekezésnek.

A teljes cikk a hirado.hu oldalán olvasható.