A drog maga a halál

A kereszténység legnagyobb ünnepére, húsvétra időzítve szervezett tüntetést a kábítószer-használat, közelebbről a marihuána-fogyasztás törvényesítéséért a Magyar Kétfarkú Kutya Párt. Vagyis a feltámadás örömünnepén a romlást, a pusztulást, a halált népszerűsítették, ami nyilvánvaló sátáni provokáció. Ez mindent elmond erről a szélsőbaloldali szervezetről, amelynek elnöke, egyben Budapest XII. kerületének polgármestere, Kovács Gergely bevallottan kábítószer-használó.

Maga a lapzártánk után tartott összejövetel ezzel együtt érdektelen, csak a szokásos. Ellenben újfent alkalmat ad arra, hogy megvizsgáljuk, mit jelent a gyakorlatban a lelkiismeretlen propagandisták által könnyű drognak nevezett marihuána legalizálása.

Mentális betegségek

Először is azt kell tudnunk, hogy a marihuána, vagyis az indiai kender levelének és virágának szárított őrleménye közel négyszáz különböző alkaloidot tartalmaz, amelyek közül négyet-ötöt ismerünk alaposan, a többi egészségre gyakorolt hatásáról semmit sem tudunk. A tudatmódosítás szempontjából főszerepet játszó tetrahidrokannabinolt (THC) ellenben alaposan kiismerte az orvostudomány. Ez a központi idegrendszerben fejti ki hatását oly módon, hogy az emberi szervezetben lévő úgynevezett kannabinoid (CB1) receptorhoz kapcsolódik, serkentve a dopaminfelszabadulást, ezáltal eufóriát kiváltva.

Ez elsőre akár jól is hangozhat, ám ha mindent mérlegre teszünk, kiderül, hogy a marihuána egyáltalán nem ártalmatlan szer, hanem veszedelmes, a függőségen túl számos testi és pszichés betegséget okozni képes droggal van dolgunk.

Eredetileg az indiai kender nagyjából 2-3 százalék THC-t tartalmazott, de ez a szám ma már, többek között az erre szakosodott lelkiismeretlen nemesítőknek köszönhetően, akár a tíz százalékot is elérheti.

Hatására jelentősen romlik a rövid távú memória és a figyelem, nehezen orvosolható pszichikai függőség alakulhat ki, a kender magas gyantatartalma miatt nagyobb az esély a rákos megbetegedésekre, mint a cigaretta esetén, emellett súlyos pszichés betegségeket okozhat, többek között skizofréniát, depressziót.

Deviáns kisebbség

Ahogy hosszú évek óta, úgy 2023-ban is a marihuána volt a leggyakoribb kábítószer Európában – olvasható Európai Unió Kábítószerügyi Ügynöksége (European Drugs Agency, EUDA), 2024 előtt ismert nevén a Kábítószerek és Kábítószer-függőség Európai Megfigyelőközpontja (European Monitoring Centre for Drugs and Drug Addiction, EMCDDA) tavalyi jelentésében. Az uniós tagállamok jelentéseinek összegzéséből az derül ki, hogy az érintett országok 15 és 64 év közötti lakosságának 8 százaléka, 22,8 millió ember használt kannabiszt, közülük 3,7 millió, vagyis az EU-tagállamok adott korhatárok közötti összlakosságának 1,3 százaléka naponta szívta e drogot.

Figyelemre méltó adatok – azt mutatják, hogy a drogosok aránya az EU-ban viszonylag csekély, még akkor is, ha a nyilvánvaló latencia miatt a valós hányad a statisztikából kiolvashatónál magasabb. Kijelenthető, hogy a kábítószer-használat gyakorlati támogatottsága szerény. A globális liberalizmus képviselői mégis egyre erőszakosabban igyekeznek elérni e veszélyes szer kereskedelmének és használatának törvényesítését. Jó okuk van rá, a kannabiszpiac csak az Egyesült Államokban tavaly elérte a 32,6 milliárd dollárt a Forbes magazin szerint.

Menetel a droglobbi

Az EUDA (MCDDA) említett jelentéséből tudjuk, hogy 2022-ben az Európai Unió tagállamaiban 243 ezer (!) esetben összesen 468 tonna hasist (ez a kannabisz gyantájából készül, THC-tartalma jelentősen nagyobb, mint a marihuánáé, a húsz százalékot is meghaladhatja) és 234 ezer alkalommal 265 tonna marihuánát foglaltak le növény formájában. A legfertőzöttebb országnak 2022-ben Spanyolország bizonyult, itt foglalták le összeurópai hasismennyiség 69 százalékát, a teljes EU-s marihuánamennyiség 47 százalékát és a közösség területén fellelt összes kannabisznövény 81 százalékát.

További figyelemre méltó adat, hogy 2022-ben az EU-ban lefoglalt összes hasis átlagos THC-tartalma 24,8 százalék volt, ami több mint kétszerese a marihuánában mért 10,1 százaléknak. A statisztikákból kiderül, hogy az elmúlt tíz évben a hasis hatóanyag-tartalma megduplázódott, és folyamatosan nő.

Összegzésként elmondható tehát, hogy bár a fogyasztók társadalmi aránya nem sokkolóan magas, a marihuána nemesítésével, kereskedelmével, terjesztésével foglalkozó bűnözők egyre hatékonyabbak a „termékfejlesztésben”, a lefoglalt kapitális árumennyiség pedig arra enged következtetni, hogy az üzlet minden körülmények között busás hasznot hoz nekik (a lefülelt kábítószer vélhetően csak a teljes piac kisebb hányadát teszi ki, ha nem így volna, a droggyárosok és -terjesztők felhagynának a gyalázatos tevékenységgel.)

Az is következik mindebből, hogy az egyre harsányabb drogpropaganda célja a legalizáció ürügyén nyilvánvalóan az üzleti kockázatok csökkentése és a fogyasztói piac bővítése. És mivel mindez csak a társadalom igen kis hányadát érinti, a droglobbi előtt kapituláló liberális kormányok nem hivatkozhatnak választási szempontokra, a szavazók tömegei felől érkező ellenállhatatlan nyomásra. Hogy akkor mégis miért ad zöld utat kábítószer-fogyasztásnak egyre több állam, arról legfeljebb elgondolásaink vannak. Az bizonyos, hogy meghajoltak a droglobbi előtt, tehát meggyőzték őket. Így vagy úgy…

Baleset, öncsonkítás

Pedig a legalizálás rendkívül súlyos következményekkel jár. Kanadában például, ahol 2018-ban törvényesítették nem csupán a marihuána fogyasztását, de fejenként négy tő kender saját használatú termesztését is, a Drogkutató Intézet egyik tanulmánya szerint háromszorosára nőtt a sürgősségi ellátásra szoruló idősek száma, akiknek szervezetébe véletlenszerűen került be a THC, miután az üzletekben összetévesztették a marihuánát tartalmazó és az azoktól mentes élelmiszereket. Merthogy a hatóanyagot nemcsak elszívni lehet, hanem megenni is, például a szellemeskedően space cake-nek, azaz űrsüteménynek nevezett, kannabisszal készült tudatmódosító hatású édesség formájában.

A Drogkutató Intézet a JAMA Internal Medicine folyóirat egy 2024-es tanulmányát szemlézve azt írja egyik jelentésében, hogy az időseket eleve fokozottan veszélyezteti a kannabiszmérgezés, mivel életkorukból adódóan gyakran szednek különféle gyógyszereket, és ez szerencsétlen esetben súlyos következményekkel járó gyógyszerkölcsönhatásokat okozhat.

A Drogkutató Intézet egy másik tanulmányában arról számol be, hogy miután Németországban tavaly április 1-jével felnőtteknél legalizálta a marihuána fogyasztását és otthoni termesztését, néhány hónap alatt ugrásszerűen megnőtt a kábítószeres befolyásoltság miatti közlekedési balesetek száma.

Szintén a Drogkutató Intézet idézi a Frontiers in Psychiatry szakfolyóirat idén márciusban megjelent cikkét, amely szerint egy 31 éves favágó (akinek nemzetiségét, állampolgárságát nem közli a 2007-ben Svájcban neurológusok által alapított lap) a rendszeresen fogyasztott marihuána és kratom (egy Indonéziában honos fa opioid hatású leveléből készült, egyébként legális por, amit hazánkban is teaként reklámozva árusítanak) hatására olyan súlyos pszichotikus állapotba került, hogy levágta a saját fülét, majd a nemi szervét is. Az orvosi vizsgálatok szerint korábban nem volt semmilyen mentális betegsége, és a családjában sem diagnosztizáltak effélét.

A konzervatívnak véletlenül sem nevezhető, kifejezetten vonalas liberális amerikai CNBC News hírtelevízió internetes portáljának 2023 májusában közölt riportjában Ryan Sultan New York-i pszichiáter azt állította, hogy összes általa pszichotikus zavarral kezelt páciens kivétel nélkül rendszeres marihuánafogyasztó volt. A cikk egy szaktanulmányt idézve felhívta a figyelmet, hogy a marihuánát „rekreáció” céljából használó tizenéveseknél négyszer akkora a pszichés zavarok, akár depresszió vagy szuicid gondolatok megjelenésének esélye, mint azoknál a kortársaiknál, akik nem drogoznak.

Az ENSZ-szel együttműködő Nemzetközi Kábítószer-ellenőrző Testület (International Narcotics Control Board, INCB) 2022-es átfogó jelentése pedig leszögezi, hogy minden országban, ahol legalizálták a marihuánát, megsokasodtak az ehhez kapcsolódó egészségi problémák, emellett 2000-től 2018-ig globálisan megnyolcszorozódott a kannabiszfüggőség miatti kórházi kezelések száma, a drogozáshoz kapcsolódó pszichés problémák miatti pedig négyszer annyian vettek igénybe kórházi ellátást, mint korábban. A nemzetközi szervezet elnöke, az indiai Dzsagdzsit Pavadia arról számolt be, hogy a legalizálással nem szűkült az illegális piac, Kanadában 40, a 2013-ban szintén teljes liberalizálás útjára lépő Uruguayban 50, a lovat 2018-ban a gyeplők közé dobó Kalifornia államban pedig 75 százalék.

Belépő a pokolba

Mindemellett, bár a legalizálásért kardoskodók ezt rendszeresen tagadják, a marihuána egyértelműen kapudrog abban az értelemben, hogy hatására sokkal könnyebben, gyorsabban lesz valaki függő bármely más narkotikumtól. Ez feketén-fehéren kiderül az Oviedói Egyetem pszichológiaprofesszorai, Roberto Secades-Villa, Olaya Garcia Rodríguez; a Columbia Egyetem biostatisztikusa, Chelsea Jue Jin; a New York-i Állami Pszichiátriai Intézet statisztikusa, Shuai Wang; valamint Carlos Blanco pszichiáter, a függőségek epidemiológiájának szakértője, az Egyesült Államokban működő Nemzeti Kábítószer-ellenes Intézet Járványügyi, Szolgáltatási és Megelőzési Kutatási Osztályának igazgatója által jegyzett A kannabisz-kapueffektus valószínűsége és előjelei – nemzeti tanulmány címmel 2015-ben megjelent szakcikkből, amely 6625 személyt vizsgálva bebizonyította, hogy a marihuánahasználók két és félszer nagyobb eséllyel nyúlnak más drogokhoz, például heroinhoz, mint azok, akik nem éltek a kannabisszal.