A háború egyik legnagyobb bombázását hajtotta végre Moszkva, de miért pont most?
Jelentősen megugrott az ukrajna elleni orosz rakéta és dróntámadások intenzitása, Kijevet a napokban a háború egyik legpusztítóbb légicsapása érte. Felmerül a kérdés, vajon miért most fokozta Moszkva a támadásokat?
Jelentősen fokozódott az elmúlt napokban az orosz légitámadások intenzitása. Kijevet kedden kora reggel a háború egyik legnagyobb légicsapása érte. A főváros elleni drón- és rakétatámadásban 28 ember halt meg, 142-en megsebesültek.
Felvetődik a kérdés: miért fokozza Oroszország a légitámadásokat, mit akar elérni velük? A támadások mögött többféle indíték és stratégiai megfontolás húzódhat. Az egyik értelmezés szerint Moszkva megfélemlítési kampányt folytat. A civil lakosság elleni csapások célja az, hogy a mindennapos életet tegyék elviselhetetlenné és ezáltal megtörjék a lakosság morálját.
Egy másik orosz indíték a gazdasági és logisztikai nyomásgyakorlás. Az energiarendszer elleni csapásokkal korábban Moszkva azt próbálta elérni, hogy összeomoljon az ukrán gazdaság az áramkimaradások miatt, és így csökkenjen az ország háborús teljesítőképessége. Emellett azonban praktikus céljuk is volt: megnehezíteni az ukrán vasúti szállítást, a hadianyag-termelést és -javítást, valamint elrettenteni a külföldi befektetőket attól, hogy Ukrajnában működjenek.
Ezúttal van azonban egy harmadik valószínűsíthető ok is: az orosz légicsapások részben az ukrán hadsereg elterelését és kifárasztását szolgálják. Minden egyes drón- vagy rakétazápor arra kényszeríti Ukrajnát, hogy jelentős légvédelmi erőket állomásoztasson a nagyvárosok körül, és állandó készültségben tartsa őket. Ez erőforrásokat von el a frontvonaltól. Ráadásul az oroszok abban reménykednek, hogy a drága nyugati légvédelmi rakéták készleteit is kimeríthetik: a Patriot vagy NASAMS ütegek minden egyes indítása jelentős költség, miközben egy-egy iráni drón töredékébe kerül egy elfogórakétának. Moszkva egyfajta „anyagcsatát” vív a levegőben, ahol arra játszik, hogy anyagilag és logisztikailag kimeríti Kijevet és támogatóit. Noha a nyugati fegyverszállítások eddig nagyjából lépést tartottak az ukrán igényekkel, ezúttal Moszkva okkal számíthat arra, hogy a légvédelmi eszközök egy jelentős része Ukrajna helyett Izraelbe kerül, és bármilyen erős is a nyugat ipari hátországa, ilyen intenzív kettős terhelést nem fog elbírni még középtávon sem.
