Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

A szerdai rendkívüli Brexit-ügyi EU-csúcstalálkozó zárónyilatkozatának tervezete szerint a hosszabbításnak feltétele, hogy a szigetország részt vegyen a május végi európai parlamenti választásokon, amennyiben a londoni parlament addig sem hagyja jóvá a kiválás feltételeit rögzítő szerződést.

Amennyiben ez nem sikerül, és a választásokon sem vesz részt az Egyesült Királyság, akkor június 1-jén automatikusan megszűnne a brit EU-tagság. Sikeres kölcsönös ratifikáció esetén viszont azonnal megtörténhetne a kilépés, a megszabott, de egyelőre nem tisztázott határidő előtt – ismertették a névtelenséget kérő tisztségviselők a bennmaradó tagállamok képviselőinek kedd esti előkészítő ülésén elfogadott dokumentumot.

Emellett Londonnak vállalnia kellene, hogy ezen időszakban tartózkodik minden olyan lépéstől, amely ártana az Európai Unió érdekeinek.

Diplomaták szerint az Európai Tanács elnöke által kedden javasolt, 12 hónapos rugalmas halasztásról nem lesz egyetértés a huszonhetek között, mivel több tagállam, például Franciaország ezt túl hosszúnak tartja.

Donald Tusk rugalmas, de legfeljebb egy évig tartó Brexit-halasztásra tett javaslatot

Egy rugalmas, de legfeljebb egy évig tartó halasztás lehetőségét is meg kellene vitatni a szerdai rendkívüli Brexit-ügyi csúcstalálkozón az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének határideje kapcsán – írta az Európai Tanács elnöke a tagállami vezetőknek küldött meghívólevelében.

Donald Tusk szerint ezen alternatív javaslat maximum egyéves hosszabbítást tenne lehetővé, mivel az Európai Uniónak akkor egyhangúlag döntenie kell majd bizonyos kulcsfontosságú ügyekben.

A rugalmas halasztás azt jelentené, hogy amennyiben a londoni parlament időközben megszavazza a kiválás feltételeit rögzítő, már többször elutasított szerződést, akkor a szigetország tagsága automatikusan megszűnik még a határidő előtt. Így elkerülhető lenne, hogy néhányhetente újabb és újabb csúcstalálkozót hívjanak össze.

Theresa May brit kormányfő a múlt héten június 30-ig terjedő hosszabbítást kért, Tusk szerint azonban a londoni alsóházi megosztottság miatt nem valószínű, hogy a megállapodás eddig ratifikálható lenne, vagyis ennek megadása csak újabb válságtanácskozásokat és rövid kiterjesztéseket eredményezne.

A hosszú halasztás nagyobb bizonyosságot és kiszámíthatóságot jelentene, további bénultság esetén pedig teret adna Londonnak a Brexit-stratégiája újragondolására – mutatott rá az uniós állam- illetve kormányfőket tömörítő tanács elnöke.

Mint írta, egyes tagországok aggályaikat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy az Egyesült Királyság tagsága kockázatokat jelenthetne az EU működése szempontjából, a brit kormánynak ezért garantálnia kellene a „jóhiszemű együttműködést”, emellett azonban észben kell tartani, hogy távozásáig a szigetország teljes jogú tagnak számít.

Levelében Tusk kiemelte, hogy a közösségi jog értelmében a brit kormány bármikor visszavonhatja egyoldalúan a kilépésről szóló döntését.

„Bármi is lesz, a legnagyobb tisztelettel kell bánnunk az Egyesült Királysággal, mivel barátok és szoros partnerek kívánunk maradni, és még a jövőbeli viszonyról is megállapodásra kell jutnunk. Fontos, hogy egyik fél se érezze magát megalázva ezen bonyolult eljárás bármely szakaszában” – fogalmazott.