A japánok felháborodtak, le kellett mondani a mezőgazdasági miniszternek
Lemondott Eto Taku japán mezőgazdasági miniszter, miután hatalmas közfelháborodást váltott ki azzal a kijelentésével, miszerint sosem kellett rizst vásárolnia, mivel támogatóitól mindig kapott ajándékba. A nyilatkozat különösen érzékenyen érintette a lakosságot, amely hónapok óta küzd a meredeken emelkedő rizsárakkal.
Japánban a rizs az étrend meghatározó eleme, ezért az árak megugrása nemcsak gazdasági, de társadalmi feszültségeket is gerjesztett. Az áremelkedés mögött tavalyi gyenge terméseredmények, a gazdák védelmét szolgáló szabályozások, valamint az elöregedő mezőgazdasági ágazat állnak.
Politikai következmények és kormányzati válság
Eto távozása súlyos csapás Isiba Sigeru miniszterelnök kormányára, amely egyre csökkenő támogatottsággal néz szembe. A Kyodo News legfrissebb közvélemény-kutatása szerint a kormány támogatottsága történelmi mélypontra, 27,4 százalékra zuhant. A lakosság elégedetlenségét főként az infláció és az fogyasztási adócsökkentés elutasítása fokozza.
A mezőgazdasági tárca hiába próbálta mérsékelni az árakat állami rizskészletek piacra dobásával, az intézkedés nem hozott számottevő eredményt. A május 11-ével záruló héten a rizs ára kilogrammonként több mint 850 jenre (több mint 2100 forint) emelkedett, ami történelmi csúcsnak számít.
A miniszteri posztot az egykori környezetvédelmi miniszter, Koizumi Sindzsiró veszi át – jelentette az NHK World.
Komplex problémák a rizspiacon
A rizshiány és az áremelkedés mögött összetett okok húzódnak. A belföldi termelés elsősorban idős kisgazdálkodók kezében van, akik kevésbé hatékonyan működnek. Emellett a japán rizsre jellemző minőségi elvárások miatt az importált fajták nem nyerik el a fogyasztók tetszését.
„A japánok a japán rizst szeretik” – fogalmazott a Keio Egyetem közgazdaságtan professzora.
A helyzetet súlyosbítja a növekvő turistaáradat, amely megnövelte a keresletet, valamint a háztartások és cégek körében elharapódzó, pánikszerű felvásárlás. Bár egyes áruházláncok import rizst ígérnek, a fogyasztói bizalmatlanság miatt ennek hatása korlátozott.
Tartós inflációs nyomás és élelmiszerfüggés
A japán infláció márciusban éves szinten 3,6 százalékra nőtt — ez immár harmadik éve meghaladja a Japán Nemzeti Bank 2 százalékos célját. Az inflációt elsősorban az élelmiszerárak húzzák, amit tovább ront a gyenge jen árfolyam. Mindez jelentősen drágítja az importot is, miközben Japán az élelmiszerek 60 százalékát külföldről szerzi be. Az ország önellátási aránya csupán 38 százalék, elmaradva a 2030-ra kitűzött 45 százalékos céltól.
