A kancellárság ára

Friedrich Merz a kampány során fordulatot ígért. „A baloldalnak vége. A zöld–baloldali idiótáknak távozniuk kell” – üzente a konzervatív kancellárjelölt a kampány során. Sok mindent mondott még, amivel szemben ma már egész más a valóság. Németországnak ugyanis továbbra is baloldali kormánya lesz. Politikai fordulatról nem lehet beszélni, az SPD az orránál fogva vezette a CDU-t a koalíciós tárgyalások során. Az eredmény: keynesi adósságorgia, szabályozási őrület, tovább hízó baloldali-zöld NGO-k és még drágább, még szürreálisabb klímatéboly. A migrációs fordulatot lefújták, de az új kormány még fanatikusabban halad a kelet felé vezető hadi ösvényen.

A szabad polgár ellenség: a koalíciós szerződés fellép a véleménynyilvánítás ellen, és máris célba vette az alternatív médiát.

„Ez nem jó hír Svájcnak sem” – írja a lap. „A baloldali Merz-kormány a tekintélyelvű kiruccanásaival nagyjából az ellentéte annak, amit Svájc ideálisan megtestesít: a tiszta költségvetést, az adósságfék betartását, a liberális gazdaságpolitikát, a polgári szabadságjogokat, az alulról szerveződő demokráciát, a nyitott tereket a vitákra, valamint háború helyett a béke és a semlegesség politikáját.” Magyarországon, a keleti Svájcnak is méltán nevezhető Kárpát-medencében sem mindegy, hogy milyen útra lép Európa vezető gazdasága.

Az azóta a legerősebb német párttá váló ellenzéki AfD éles kritikával reagált az SPD és a CDU–CSU megállapodására. Közleményében a dokumentumot Friedrich Merz kapitulációjának nevezte. „Ez a koalíciós megállapodás magán viseli a választások vesztesének, az SPD-nek a kézjegyét, amihez a Zöldek is bólogatnak – ők is ott lesznek az asztalnál ebben a kabinetben” – közölte a pártvezetés. Az AfD szerint újabb négy elvesztegetett év jön, amit Németország nem engedhet meg magának.

Lars Schieske AfD-s Bundstag képviselő, cottbusi városi tanácsos szerint a választók a változás reményében a CDU-ra szavaztak, de az SPD-t kapták vissza. A Bundestag-képviselő szerint a koalíciós szerződés egy politikai játszma a választók türelmével. Elég különös, hogy egy bukott párt a maga 16 százalékos eredményével meghatározza Németország jövőbeni politikáját. Schieske szerint azonban a bizalomvesztés nem maradhat következmények nélkül.

Megszegett ígéretek

Ilyen volt az adócsökkentés a dolgozó középosztály számára. Ám aki komoly adóreformokat várt, csalódni fog. A koalíciós szerződés a szubvenciók, ösztönzők és néhány, évekre elhalasztott minimális könnyítés homályos keveréke, és még az adóemelés sem kizárt.

A koalíciós szerződés szerint nem lesz adóemelés a legjobban keresők körében – a gazdagok megadóztatását az SPD erőltette. Elvileg megállapodtak, de a sajtónyilatkozatok alapján az SPD azóta sem mondott le róla. Mivel a pénzügyminisztérium a szociáldemokratákhoz kerül, náluk lesz a döntés kulcsa, és még sok víz lefolyik a Rajnán, mire megszületik az erre vonatkozó konkrét jogszabály.

A közepes és alacsony jövedelműek körében látszólagos enyhítés jön, de nem holnap, csak két év múlva, a törvényhozási időszak második felében. A társasági adó pedig csak 2028-tól mérséklődik évi egy százalékkal. Ezt nehezen lehet az adócsökkentés politikájának nevezni…

További eladósodás várható: az adósságféket 2025 végére meg kell reformálni és a megfelelő jogszabályokat előkészíteni. A korszerűsített adósságfék további beruházásokat tesz lehetővé, amelyeket a CDU–CSU és az SPD tervez. 2025 negyedik negyedévében a jóléti állam reformjával foglalkozó szakértői bizottságnak kell előterjesztenie a javaslatait.

Migráció: nincs fordulat

„A menedékjoghoz való alapvető jog érintetlen marad” – áll a szerződésben. Van néhány általános ígéret és formális kompromisszum a korábbiakhoz képest, de ezek csak közhelyek, miközben a rendszer egésze nem fog változni. Ilyen például, hogy megszűnnek az önkéntes humanitárius befogadási programok az afganisztáni menekültek számára. A kiegészítő védelemben részesülők családegyesítését két évre felfüggesztik. Ez gyakorlatilag a szíriai menekülteket érinti.

A határvédelem esetében marad a korábbi megfogalmazás: az illegális migránsokat a német határon „az európai szomszédokkal egyeztetve” akarják visszautasítani. Ez szakértők szerint sem fog a gyakorlatban működni. A menekültügyi eljárások továbbra is ellenőrizetlenek, az integráció sikertelen, de a támogató programok megmaradnak.

Atomenergia nem

Mint ahogy olcsó gáz sem. Ezek tabutémák. Lett helyette kilowattonként öt centtel támogatott áramár, a hidrogéngazdaság és a fúziós erőművek víziója és az „elektromos autók tervgazdasága”, amely Alice Weidel és Tino Chrupalla szerint veszélyezteti Németország kulcsfontosságú iparát. Korábban szó volt az atomerőművek újraindításról, mini-atomerőművekről, az atomenergia reneszánszáról, de Markus Söder, a CSU elnöke szerint ez „már nem fért bele”. Ahogy az olcsó gáz sem. Friedrich Merz kiállt a Zöldek politikája mellett és nyilvánosan kijelentette, hogy addig kell emelni az olaj és a gáz árát, amíg megfizethetetlenné nem válik…

Baloldal újratöltve

Nincs olyan baloldali csatakiáltás, ami ne jelenne meg a koalíciós szerződésben, miközben a véleménynyilvánítás szabadsága még erősebb korlátokba ütközik. „A nem kormányzati médiaszabályozó hatóságnak képesnek kell lennie arra, hogy […] egyértelmű jogi iránymutatások alapján fellépjen az információs manipuláció, valamint a gyűlöletbeszéd és az uszítás ellen. […] Az úgynevezett radikalizálódást támogató algoritmusokat szigorúbban kell szabályozni.”

Mire gondolnak? Az X-re például?

A németországi médiafelügyelet nagyon is átpolitizált és ideologikus. A Bundestag 2017-ben elfogadta az úgynevezett hálózati végrehajtási törvényt (NetzDG), amelynek célja az online platformokon megjelenő gyűlöletbeszéd visszaszorítása. A törvényt már a kezdet kezdetén számos kritika érte, amelyek a szólásszabadság korlátozására vonatkoztak. A parlament által elfogadott szabályozás szerint az illegális tartalmakat posztoló felhasználók adatait továbbítani kell a Szövetségi Bűnügyi Hivatalnak (BKA), amely összehangolt rendőri akciókat, több szövetségi államban egyszerre zajló házkutatásokat tart a gyanú szerint „gyűlöletbeszédet” közzétevők otthonában. A BKA tehát egyfajta internetrendőrségként működik a NetzDG általi felhatalmazás alapján. A koalíciós partnerek most további szigorításban állapodtak meg.

Önkéntes sorkatonák

A koalíciós szerződés homályosan fogalmaz a honvédelem kérdésében: „Új, vonzó katonai szolgálatot hozunk létre, amely kezdetben az önkéntes részvételen alapul. A cél a svéd katonai szolgálati modell követése.” Nem egyértelmű a megfogalmazás, mivel a svéd modell szerint hadkötelezettség lép életbe abban az esetben, ha az önkéntesek száma nem elegendő. Először tehát önkéntes lesz a katonaság, azután egy ponton túl már kötelező? Egy biztos: Boris Pistorius SPD-s védelmi miniszter túlélte a kormányváltást, és immár a második ciklusát kezdheti meg, ugyanebben a pozícióban.