Fotó: shutterstock.com (archív)
Hirdetés

A közép-lengyelországi Wloclawekben megtartott gondolkodástörténeti előadásban Kaczynski áttekintette az államiság, a hazafiság és a hit kapcsolatát Lengyelország történelmében.

Úgy értékelte: a republikánus és a függetlenségi hagyomány az 1989-es rendszerváltás előtti, „a lengyel hazafiságot újraélesztő” Szolidaritás mozgalomba torkollt. Maga a rendszerváltás nem egy „nagy lázadás” révén, hanem kompromisszumos úton történt – emelte ki Kaczynski, megjegyezve: a posztkommunistákkal kötött kompromisszumról neki nincs „leegyszerűsítő álláspontja”, mindazonáltal az ilyen típusú átmenetnek máig vannak következményei.

Utalt a ma balliberális Gazeta Wyborcza napilap főszerkesztőjének, Adam Michniknek a körére, amely elutasította a „hazafias” irányzatot, és szövetségre lépett „a posztkommunista erők egy részével”.

„Ez a csoport túlsúlyba jutott a médiában”, és a későbbiekben szembeállította egymással a hazafiságot és az európaiságot – mutatott rá.

Egyúttal a 90-es években támadás kezdődött az egyház ellen, hangsúlyozni kezdték a szexualitás kérdéskörét – folytatta a pártelnök. Ma pedig a 90-es években sem látott támadás zajlik az egyház ellen, „szemtanúi vagyunk a családdal és a gyermekekkel szembeni közvetlen támadásnak, jön a gyermekek szexualizációja, az LMBT-mozgalom, a gender” – fogalmazott, utalva ezzel az ellenzéki Polgári Platform (PO) jelöltjeként megválasztott varsói főpolgármester által februárban meghirdetett, úgynevezett LMBT-chartában szereplő, a gyermekek iskolai szexuális nevelésére is vonatkozó intézkedésekre, melyek felháborodást keltettek a lengyel társadalom egy részében, és kiváltották a lengyel püspökkari konferencia tiltakozását.

Az említett jelenségeket „importálják, de mindez ma igazán fenyegeti azonosságunkat, nemzetünket, a nemzet és így a lengyel állam fennmaradását” – fűzte hozzá Kaczynski.

Aláhúzta: minden állam közösséget testesít meg, „a közösségnek pedig értékbeli alapja kell, hogy legyen”.

„Ez azt jelenti, hogy függetlenül attól, hogy valaki hívő-e, tekintettel kell lennie a kereszténységre, mert a lengyel kultúra ebből nőtt ki” – szögezte le, hozzátéve: az egyház szerepének megkérdőjelezése Lengyelországban „hazafiatlan, mégpedig vallástól függetlenül”.

Kaczynski szerint meg kellene fogalmazni a mai hazafias politika alapjait.

„Amennyiben egyetértünk azzal, (…) hogy érdemes lengyelnek lenni, és érdemes, hogy Lengyelország fennmaradjon, el kell fogadni és tiszteletben kell tartani a szuverén lengyel államot, az Európai Unión és a NATO-n belül” – jelentette ki Kaczynski, megjegyezve: az ilyen felfogásnak köszönhetően lehetségesek az olyan szövetségek is, mint a Három Tenger Kezdeményezés és a visegrádi csoport.