A „nacionalizmus vírusa” terjed Európában

Fel kell vennie a küzdelmet az Európai Uniónak a „nacionalizmus vírusának” terjedése ellen, amely nem pusztán a legutóbb csatlakozott, keleti tagállamokat érinti, hanem egyes nyugati országokat is – jelentette ki Josef Weidenholzer, az Európai Parlament szociáldemokrata frakciójának alelnöke Brüsszelben, egy Európa jövőjéről szóló baloldali konferencián.

Fotó: MTI, archív, illusztráció, szerk.

Korábban gazdasági és társadalmi kérdések mentén volt tapasztalható megosztottság az uniós országok között, napjainkban azonban az ideológiai kérdések jelentik az elsődleges választóvonalat. A közösséget ez újfajta kihívás elé állítja, amely teljesen különbözik a korábbiaktól – figyelmeztetett az osztrák politikus a „Haladó jövő közös építése” című kétnapos rendezvény zárónapján.
    
Weidenholzer példaként említette Magyarországot, Lengyelországot, Szlovákiát és Ausztriát, és kiemelte, „az emberi jogok egyetemesek, nincsenek magyar vagy brit emberi jogok”.
    
Hozzátette, Orbán Viktor miniszterelnök néhány évvel ezelőtt bevezette az illiberális demokrácia fogalmát, és ez jól mutatja, hogy az Európai Unió „keleti lába” egyre inkább megfertőződik a „nacionalizmus vírusával”, de – mint mondta – közel sem csak a volt szocialista országokról van szó, hanem egyes nyugati tagállamokról is.
    
Michele Nicoletti, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének szociáldemokrata frakcióvezetője arról beszélt, hogy a demokrácia nem csak annyit jelent, hogy egy országban demokratikus választásokat tartanak, a hatalmat is demokratikus elvek alapján kell gyakorolni, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartásával.
    
Az olasz politikus hangsúlyozta, a populizmus térnyerésének az egyik oka, hogy sokan elvesztették a bizalmukat a képviseleti demokráciában, például a korrupció miatt, amely a „demokrácia rákos daganata”.
    
Úgy vélekedett, hogy bár az Európa Tanács és az Emberi Jogok Európai Bírósága mintegy 800 millió ember számára védelmet nyújt a kontinensen, számos ET-tagállamban mégis történnek súlyos jogsértések, a többi között Törökországban, Magyarországon és Lengyelországban.
    
Barbara Nowacka baloldali lengyel politikus kijelentette, történelmi pillanat a mostani, szemtanúi lehetünk az Európai Unió átalakulásának, az azonban kérdés, hogy ez pozitív vagy negatív folyamat lesz.
    
Mint mondta, napjaink Európáját értékválság és identitásválság jellemzi, sokan félnek a munkahelyük elvesztésétől, s ezek a jelenségek a jobboldali populizmust erősítik, amely a keleti tagállamok mellett például Franciaországban vagy Németországban is terjedőben van.
    
Aláhúzta: meg kell erősíteni az EU-t, hogy hatékonyan felléphessen a jogállamiságot lábbal tipró kormányok ellen, mivel most csak „kiabálni” tud, ami nem segít.
    
Victor Negrescu európai ügyekért felelős román miniszter pedig leszögezte: ha változást akarnak, mindenkivel beszélniük kell, azokkal is, akik nem osztják az értékeiket.

(MTI)