A NATO szerint Moszkva nem adta fel ukrajnai törekvéseit
Az orosz erők kivonása Kijev környékéről nem jelenti azt, hogy Moszkva feladta volna törekvéseit Ukrajnában; a civilek ellen elkövetett tömeggyilkosság Bucsa városban nemzetközi jogba ütközik és a legalapvetőbb emberi jogok semmibe vételét jelenti – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben kedden, a tagállamok külügyminisztereinek másnap kezdődő, kétnapos tanácskozását megelőzően tartott sajtótájékoztatóján.
A Bucsában és más ukrán városokban civilek ellen elkövetett mészárláshoz hasonló brutalitásra évtizedek óta nem volt példa Európában – húzta alá Stoltenberg. Hozzátette: a gyilkosságok teljes mértékben elfogadhatatlanok, elkövetőiket felelősségre kell vonni.
„Attól tartok, még több szörnyűségnek lehetünk tanúi. Az oroszok ugyanis továbbra is uralják Ukrajna területének egy részét. Ennek visszafoglalása után még több tömegsírra, még több atrocitásra, még több háborús bűnre derülhet fény” – fogalmazott.
Közölte: az orosz erők kivonása Kijev környékéről átcsoportosítást jelent és azt, hogy Moszkva nagyobb nyomás kíván helyezni Ukrajnai keleti felére, a Donyec-medence és a Krím régióira összpontosítva – hívta fel a figyelmet a NATO főtitkára, majd hozzátette: „a háború döntő szakában vagyunk”.
Kiemelte: a NATO arra számít, hogy Oroszország a következő hetekben megpróbál a Donyec-medence térségének teljes elfoglalására összpontosítani, hogy szárazföldi összeköttetést hozzon létre a 2014-ben jogtalanul elcsatolt Krímmel.
Közölte: a szövetségesek eltökéltek abban, hogy további támogatást nyújtanak Ukrajnának. A humanitárius segítségnyújtás és a pénzügyi támogatás mellett páncéltörő fegyvereket és légvédelmi rendszereket is juttatnak Kijevnek. Ezek mellett kibertámadás, illetve vegyi és biológiai fenyegetések elleni védekezéshez biztosítanak eszközöket – mondta.
A főtitkár tájékoztatása szerint a miniszterek várhatóan jóváhagyják a 2023-tól induló, új innovációs NATO-mechanizmus (DIANA) működésének részleteit. A mechanizmus közel 60 innovációs telephelyből álló hálózatot foglal magában Európában és Észak-Amerikában, célja a kritikus technológiák terén folytatott transzatlanti együttműködés előmozdítása a tudományos és a civil szféra bevonásával – közölte.
A katonai szövetség bővítésére vonatkozó kérdésre válaszolva a főtitkár mindenekelőtt azt mondta: Finnország és Svédország csatlakozási szándéka esetén elfogadja a tagállamok azon döntését, hogy a két ország a szövetség tagjává váljon. Közölte továbbá, hogy Ukrajna esetleges NATO-tagságához a jelenlegi tagországok egybehangzó támogatása szükséges. Szavai szerint most azonban az azonnali segítség nyújtására kell összpontosítani, valamint arra, hogy a szövetség miként tud támogatást nyújtani azoknak a NATO-tagságra és európai uniós tagságra aspiráló országoknak, melyek Ukrajnához hasonló helyzetbe kerülhetnek.
„Arra számítok, hogy a külügyminiszterek úgy döntenek, a NATO-nak még többet kell tennie a partnerországokért, melyek ki vannak téve az orosz fenyegetéseknek és beavatkozásoknak. Meg kell vizsgálni továbbá, mit tehet a katonai szövetség az olyan országok esetében, mint Georgia vagy Bosznia-Hercegovina” – fogalmazott.
Stoltenberg végezetül közölte, hogy a tanácskozáshoz csütörtökön, videókapcsolaton keresztül Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter is csatlakozik.