Angela Merkel kancellár kudarcaként értékeli a német sajtó a Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban vasárnap tartott, helyi törvényhozási (Landtag-) választás eredményét. Hétfői kommentárok azt is kiemelik, hogy a néppártok – az Angela Merkel vezette jobboldali CDU és a szociáldemokrata párt (SPD) – gyengülnek, és megvetette a lábát a kancellár menekültpolitikájának bírálatára alapozó Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt.

A legnagyobb példányszámú német újság, a Bild szerint a szavazók „ismét megbüntették” Angela Merkelt, az AfD pedig profitált a többi párt tevékenységét övező elégedetlenségből.

Az erjedés a lakosságban még a menekültválság előtt kezdődött, és a politika és a média nem vett tudomást a globalizációtól, a leszakadástól és a káros hatásúnak érzett idegen kultúrák túlsúlyba kerülésének veszélyétől való félelmekről. Az AfD egyelőre a tiltakozó szavazók pártja, sikere a többi pártra vonatkozó csalódottság kifejeződése. „Rajtuk múlik, hogy tartalmilag és személyileg visszaszerezzék a bizalmat. Sok idejük már nincsen” – írta a Bild.

A konzervatív Die Welt kiemelte, hogy a mecklenburg-elő-pomerániai választás ugyan a tartomány mérete miatt nem túlságosan fontos, de meglehet, hogy a CDU rossz eredménye miatt „Merkel ellenfelei előjönnek a fedezékből”. Azonban az is lehet, hogy a legnépesebb tartományban, Észak-Rajna-Vesztfáliában 2017 tavaszán tartandó választásig eltart még a „morgolódás”, és csak utána kezdődik a „leszámolás”, ha a CDU tovább gyengül.

A Spiegel Online hírportál A tiltakozó szavazók győzelme címmel közölt elemzést, amely szerint a vasárnapi szavazás iránymutató, azt jelzi, hogy a választók „súlyosan megbüntetik a néppártokat” (a CDU-t és az SPD-t), az AfD pedig végképp megveti a lábát az ország keleti részén, az egykori NDK területén. Hozzátették, hogy a CDU számára az elképzelhető legrosszabb forgatókönyv valósult meg, és az eredmény még úgy is „összeomlást” jelent, hogy Mecklenburg-Elő-Pomeránia a maga 1,33 millió választásra jogosult polgárával nem túlságosan számottevő a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson.

A liberális Süddeutsche Zeitung a Láncfűrészes mészárlás című kommentárjában kiemelte: az AfD megjelenése átalakítja a pártszerkezetet, „láncfűrészével az uniópártokból (a CDU/CSU pártszövetségből), a szociáldemokratákból (SPD) és a Baloldalból is kivág darabokat”. Mecklenburg-elő-pomerániai sikere annak jelképe, hogy Angela Merkel már nem tud kikapaszkodni abból a népszerűségi hullámvölgyből, amelyben a menekültválság miatt került, és annak is jelképe, hoogy „az egész Európában grasszáló jobboldali populizmus Németországban is meggyökeresedett” – írta a lap.

A szintén liberális Der Tagesspiegel Angela Merkel kancellárságának vége? címmel közölt kommentárt, amely szerint a választási eredményben annak is van szerepe, hogy a félelem a tavalyi menekülthullám megismétlődésétől az AfD-hez tereli az embereket. Így a 2017 szeptemberében tartandó Bundestag-választásig az lehet az egyik legfőbb politikai kérdés, hogy meg tudja-e akadályozni Angela Merkel menedékkérők újabb tömegeinek beáramlását. Ha ez nem sikerül, kancellárságának még a választás előtt vége lesz – jósolja a berlini lap.

Egy másik fővárosi újság, a baloldali Berliner Zeitung szerint a kezdetben az euróövezeti válság berlini kormányzati kezelésével való elégedetlenségre építő AfD tavaly „ügyesen váltott”, most már nem az euró a témája, „választóit egyes egyedül az idegenektől való félelemmel mozgósítja”, javasolt megoldása pedig a bezárkózás.

Az AfD szavazói „nem is egy valóban létező pártra szavaznak, hanem a tiltakozást választják és egy hangulatot”, hiszen az AfD „ideális felületet kínál a düh, a csüggedtség, a háttérbe szorítottság érzete és mindenekelőtt a félelem kivetítésére” – írta a Berliner Zeitung.

MTI

Fotó: shutterstock