A párizsi klímaegyezmény megvalósítását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését sürgették az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye 24. éves ülésének (COP24) résztvevői. A házigazda Lengyelország nevében felszólaló Andrzej Duda elnök átfogó klímavédelmi szemléletet szorgalmazott.

Fotó: MTI/EPA/PAP/Andrzej Grygiel

Fotó: MTI/EPA/PAP/Andrzej Grygiel

A hétfőn megnyitott, december 14-ig tartó katowicei csúcstalálkozón a résztvevők a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodás részletes szabályrendszeréről tárgyalnak.

A COP24 megnyitóján António Guterres, az ENSZ főtitkára hangsúlyozta: a világ túl keveset tesz a klímaváltozás megállításáért, a párizsi klímaegyezményt meg kell valósítani. Szerinte az ENSZ tagállamai közös felelősséget viselnek a „globális klímakáosz” elhárításáért, a Párizsban felvázolt pénzügyi vállalások megerősítéséért, a legsérülékenyebb nemzetek megsegítéséért.

A főtitkár célul tűzte ki, hogy a szén-dioxid-kibocsátás 2030-ra világszerte 45 százalékkal csökkenjen 2010-hez képest, 2050-re pedig „nettó nullával” legyen egyenértékű. A megújuló forrásokból 2050-ig világviszonylatban az energia kétharmadát kell biztosítani, a szénalapú energia pedig kevesebb mint 7 százalékot adjon, miközben jelenleg az áramfogyasztás mintegy egyharmadát teszi ki. Kiiktatandó a fosszilis tüzelőanyagok támogatása, ezzel szemben be kell fektetni a „száz százalékosan tiszta” energiaforrásokba.

Guterres a nap folyamán megtartott sajtókonferencián szükségesnek nevezte, hogy a COP24 megállapodással érjen véget, akár kompromisszumok árán.

Andrzej Duda lengyel elnök úgy vélte, az ENSZ tagállamainak be kell bizonyítaniuk, hogy készen állnak a párizsi klímaegyezmény megvalósítására, ami esélyt adna a világ kiegyensúlyozott fejlődésére.

Duda szerint a klímavédelemben egy átfogó szemlélet szükséges, ennek része nemcsak az üvegházhatású gázok kibocsátásának korlátozása, hanem a sivatagosodás elleni védelem és a biodiverzitásra fordított figyelem is. Az üvegházhatású gázok esetében az ENSZ országai ne csak a kibocsátásokra összpontosítsanak, az elérendő egyensúly egyrészt a kibocsátások csökkentéséből, másrészt a gázok megkötésének mértékéből adódik – mondta. Aláhúzta azt is, hogy Lengyelország számára a szén stratégiai nyersanyagnak számít.

A tanácskozáson az „emberek székét” elfoglaló David Attenborough brit természettudós az elmúlt évezredek legnagyobb fenyegetésének nevezte a klímaváltozást és azonnali cselekvésre szólította fel a világ vezetőit.  

„Jelenleg egy olyan, ember okozta katasztrófával nézünk szembe, amely globális méreteket öltött. Évezredek óta ez a legnagyobb fenyegetés az emberiségre nézve. A klímaváltozás” – mondta Attenborough, és bemutatott a küldötteknek egy videomontázst is, amelyet a klímaváltozásért aggódók üzeneteiből állított össze.

A Világbank vezérigazgatója, Krisztalina Georgieva bejelentette: az általa képviselt intézmény megduplázná a klímapolitikára szánt támogatást, így 2020 után öt éven belül 200 milliárd dollárt szánna a világszerte a klímavédelem terén kezdeményezett projektekre.

A COP24 hétfői államfői ülésén jóváhagyták a lengyel kezdeményezésre bemutatott, az Igazságos transzformáció nevű, a klímavédelem és a biztonságos gazdasági fejlődés párhuzamos biztosítását szorgalmazó nyilatkozatot.

A párizsi egyezmény legfőbb célkitűzése, hogy 2100-ig 2 Celsius-fokon belül tartsák a globális hőmérséklet-emelkedést az iparosodást megelőző szinthez képest. Ez a megállapodás szerint többek között a szén-dioxid (CO2) kibocsátásának csökkentésével, illetve a kibocsátott CO2 megkötésével és környezetbarát felhasználásával elérhető. Az egyezményt eddig 184 ország ratifikálta az ENSZ 193 tagállama közül.  Nem csatlakozott hozzá Oroszország, Donald Trump amerikai elnök pedig tavaly nyáron jelezte: az Egyesült Államok 2020-ban kihátrál a megállapodásból.