A sebzett óriás
Rájár a rúd a közösségi oldalra. A közelmúlt botrányai alaposan megtépázták a vállalat hírnevét. Hol a szólásszabadsággal kapcsolatos dilemmák, hol gazdasági ügyek, hol adatvédelmi aggályok, legutóbb pedig súlyos etikai és technikai problémák tettek be a techóriásnak. Mindemellett erősödik a konkurencia, és a fiatalabb generációk is egyre kevésbé aktívak az oldalon.
Feje tetejére állt az online tér múlt hétfőn, amikor a Facebook és testvéralkalmazásai – így az Instagram, a Messenger és a WhatsApp – majdnem hat órán keresztül nem működtek. A 2008 óta megfigyelt legnagyobb leállás következtében, amelyet a vállalat szűkszavú közleménye szerint „konfigurációs hiba” idézett elő, csaknem három és fél milliárd ember nem tudott hozzáférni az alkalmazáshoz.
A Forbes számításai szerint mindez 65 millió dollár kárt okozott a cégnek, ráadásul a leállás alatt öt százalékpontot esett a Facebook-részvények tőzsdei árfolyama, mintegy hétmilliárd dolláros veszteséget okozva. Bár másnap még voltak elakadások a rendszerben, a probléma végül megoldódott. A vállalat körüli botrányok azonban nem csitulnak, és a Facebookba vetett bizalom rohamosan csökken.
Sötét titkok
A leállással nagyjából egy időben zajlott Frances Haugennek a meghallgatása az amerikai szenátusban. A cég korábbi termékmenedzsere az eddig is köztudott tényeket elismerve bevallotta, hogy a Facebook termékei ártanak gyermekeknek, mélyítik a társadalmi feszültséget és gyengítik a demokráciát, valamint hogy a cégvezetés tisztában van ugyan azzal, hogyan lehetne biztonságosabbá tenni a platformjait, de nem fognak változtatni, ugyanis a nyereségüket fontosabbnak tartják az emberek érdekénél. Az ülésre az után került sor, hogy a cég egykori alkalmazottja több tízezer oldalnyi belső dokumentumot adott át a Wall Street Journalnak, amely cikksorozatban szemlézte a Facebook sötét titkait.
Haugen egyéb súlyos állításokat is tett a meghallgatáson: szerinte bizonyítékok vannak arra, hogy a kínai vagy épp az iráni kormány adatgyűjtésre használja a Facebookot, ez pedig amerikai szempontból nemzetbiztonsági kockázatot is felvet. Ezenfelül aggodalmát fejezte ki a a közösségi oldal demokráciára gyakorolt rossz hatása miatt is: mivel a Facebook algoritmusa a felhasználók reakciója alapján rangsorolja a szemük elé kerülő tartalmakat, a hírfalak főleg szélsőséges reakciókat kiváltó posztokkal vannak tele. A vállalat tisztában van azzal, hogy ami gyűlöletet kelt, megoszt, az sokkal könnyebben vált ki valamilyen reakciót, mint az egyéb tartalmak pozitív érzelmeket, éppen ezért nem akarja megváltoztatni az algoritmust, attól tartva, hogy az emberek kevesebb időt töltenének az oldalon. Ez pedig kisebb hirdetési bevételeket eredményezne.
Az egyik belső felhasználásra készült kutatás szerint a vállalat a gyűlöletbeszéd 3-5 százaléka ellen lép fel, az erőszakkal és az uszítással szemben pedig csak 0,6 százalékos az az arány, holott a cégnek tudomása van arról, hogy a gyűlöletbeszéd, a megosztó politikai tartalmak és az álhírek a platformjain világszerte befolyásolják a társadalmat.
A belső dokumentumokból az is kiderült, hogy a Facebook többmilliós taglétszámú elitklubokat működtetett olyan felhasználókkal, akik mentesültek a moderáció alól, de arra is fény derült, hogy az ernyője alá tartozó Instagram háromból egy tinédzsernek testképzavart okoz, mégsem tesznek ellene semmit a fejlesztők. Egy másik felmérés pedig rámutat, hogy az öngyilkos hajlamú brit tizenévesek 13, az amerikaiaknak pedig hat százaléka okolta lelki problémáiért a közösségi hálót, valamint arra, hogy mindez a legsúlyosabban a lányokat érinti.
Veszélyben az utánpótlás
Haugen beszámolt arról az előrejelzésről is, amely szerint 2023-ra a napi szintű Facebook-felhasználó amerikai tinédzserek száma 45 százalékkal csökkenhet. Ez pedig amellett, hogy a befektetőiket elbizonytalaníthatja, azt is jelentheti, hogy a techcég átejtette hirdetőit, ami komoly jogi következményekkel járhat.
De hova lesznek a fiatalok? Az újabb generációk szerint a Facebook már elavult rendszer; a dokumentumok alapján például a cég kutatóinak egy 11 éves fiú azt nyilatkozta, hogy „a Facebook az öregeknek való”, és ez a vélemény – a fórumokat járva – egyre általánosabb.
A Facebook elgondolása az, hogy a felhasználót az érdekli, mi történik az ismerőseivel vagy azokkal, akiket követ. Algoritmusa ezért úgy működik, hogy a kapcsolatban álló felhasználók szeme elé hasonló tartalmak kerüljenek. Ám a Facebook korfája elöregedett; és a fiatalok már másra vágynak. Ezt a kínai tulajdonú TikTok is felismerte, és úgy írta meg algoritmusát, hogy olyasmit mutasson, ami magát a felhasználót érdekli, függetlenül attól, hogy a barátai mit néznek.
Ám a Facebook sem tétlenkedik, az egyik márciusi keltezésű kiszivárogtatott dokumentumból kiderül, hogy külön szekciót hoztak létre a gyermekek szokásainak tanulmányozására. Az egyik ilyen anyag állítólag a 10 és 12 éves kor közöttire mint „értékes és kiaknázatlan közönség” utal.
De nem csak a fiatalok körében jelent problémát a népszerűségvesztés. A Chartbeat nevű elemzőcég júniusban közölt adatai szerint a globális Facebook-forgalom május eleje óta több mint 18 százalékkal csökkent. A legnagyobb visszaesés különösen az észak-amerikai webhelyeket érintette, ahol 21 százalékkal csökkent az oldalmegtekintések száma.
Felhasználói elégedetlenség
De mi okozhatja a visszaesést? A Facebooknak nem a törvény hosszú kezétől vagy a gazdasági következményektől kell tartania. Nemrég például egy szövetségi bíró tények hiányára hivatkozva visszadobta 40 állam és az amerikai kereskedelmi bizottság (FTC) Facebook elleni közös trösztellenes keresetét, amit a cég korlátlan és agresszív piaci terjeszkedése miatt indítottak.
Sokkal inkább aggódhat a cég felhasználók és más internetezők egyre lesújtóbb véleménye miatt. Az elmúlt években ugyanis nem volt hiány botrányokban a Facebook háza táján.
Az egyik legnagyobb felháborodást a Cambridge Analytica-botrány okozta. Mint ismeretes, 2018-ban a brit politikai tanácsadó cég egyik volt alkalmazottja szivárogtatta ki a The Guradiannek a belső anyagokat, amik bizonyítják, hogy a cég illetéktelenül fért hozzá 87 millió Facebook-felhasználó személyes adataihoz egy Kogan nevű alkalmazás segítségével. A Facebook hibára hivatkozott, ám sokak szerint a vállalatnak is látnia kellett, hogy mi történik, ugyanis olyan nagy mennyiségben halászta ki az alkalmazás az adatokat, hogy a közösségi oldal biztonsági szűrői garantáltan jelezték ezt.
A másik rendszeresen előforduló probléma – ami miatt sokan el is hagyják a Facebookot, és más platformokhoz, köztük a Twitterhez igazolnak – a politikai elfogultságból fakadó cenzúra. A legnagyobb port felverő eset Donald Trump korábbi amerikai elnök letiltása volt, de számos ország, így Magyarország konzervatív hangadói és politikusai is nap mint nap szembesülnek a nemkívánatos vélemények elfojtásával.
Jogi alapon természetesen nehezen fogható meg a cég, ugyanis alapszabályzatának szólás- és véleménynyilvánításra vonatkozó részeivel meglehetősen tág teret enged magának saját szabályainak értelmezésére. Ilyenek például: „Egyes esetekben engedélyezzük az egyébként közösségi alapelveinkkel ellentétes tartalmak közzétételét – ha hírértékkel bírnak és közérdeket szolgálnak”; vagy „…előfordulhat például, hogy olyan tartalmat is eltávolítunk valamely más szabályunk megsértéséért, amely egyébként nem minősül gyűlöletkeltőnek”; vagy: „…bizonyos esetekben megengedjük az alapelveinket egyébként sértő tartalom megjelenítését, ha az kifejezetten hírértékű, jelentős vagy a közvélemény számára kimondottan fontos.”
Vannak tehát egyenlők és egyenlőbbek. És persze van a mindenek felett álló profit. Bár a Facebook mindent tagad, a felhasználókat egyre nehezebb becsapni, és mind többen keresik azokat a felületeket, ahol szabadon mondhatják el a véleményüket.