A történelmi dokumentumokat névtelenséghez ragaszkodó licitálók vásárolták meg, mindet jóval a 2500 és 7500 euró (910 ezer és 2,7 millió forint) között mozgó kikiáltási ár fölött, együttesen 190 ezer euróért (69,4 millió forint).

Hirdetés

A legmagasabb összeget, 34 ezer eurót (12,3 millió forint) egy kilencoldalas jegyzetért fizették, amelyben Hitler Berlinben, frissen avatott katonatisztekhez intézett beszédéhez vázolta fel mondandóját 1939. januárjában, nyolc hónappal a második világháború kirobbantása előtt. Hat másik beszédvázlata 12 500 és 32 ezer euró közötti áron kelt el.

A vitatott árverésen eladták a Mein Kampf több, hajdan a náci diktátor saját tulajdonában lévő vagy általa dedikált példányát is 4200 és 11 ezer euró között áron. 900-4600 euróért cserélt gazdát Hitler több személyes tárgya, köztük étkészlete darabjai.

Elárverezték más náci vezetők, köztük Hermann Göring, Heinrich Himmler és Albert Speer személyes tárgyait, kéziratait is. A rezsim szolgálatában álló filmrendező, Leni Riefenstahl Hitlerhez írt levelei 2100-2700 eurós áron találtak vevőre.

Korábban írtuk

Az európai zsidó közösséget képviselő brüsszeli központú szervezet, az Európai Zsidó Szövetség elnöke, Menachem Margolin rabbi szerint a kéziratok elárverezése különösen aggasztó annak fényében, hogy a közelmúltbeli adatok erősödő antiszemitizmusról árulkodnak Németországban, és a licit bátorítóan hathat a neonácikra.

Az árverést meghirdető Hermann Historica aukciósház ügyvezető igazgatója, Bernhard Pacher szerint Hitler a Nemzetiszocialista Német Munkáspárthoz kötődő szervezetekhez intézett beszédeinél használta a szóban forgó jegyzeteket még a második világháború előtt. A kéziratokban utalások vannak Németország háborúra való felkészülésére és a „zsidó problémára”.

A licit védelmében Pacher elmondta, hogy a dokumentumoknak múzeumokban vagy kutatók kezében a helyük. „Ha elpusztítjuk ezeket a dolgokat és nem kerülnek múzeumokba, hogy szakértők elemezzék őket, akkor a jobboldali náci apologétákra bízzuk az események értelmezését, akik azt fogják állítani, hogy Hitler soha nem mondott ilyen dolgokat” – tette hozzá Pacher.

Az igazgató tagadta, hogy az elárverezett tárgyak neonácikhoz vagy velük szimpatizálókhoz kerülnének, szerinte csak tőkeerős múzeumok és magángyűjtők engedhetik meg maguknak ezek megvásárlását.

„Szinte egyetlen szélsőjobboldali vagy neonáci sincs a vásárlók közt, nekik nincs szükségük efféle dolgokra, ők megelégszenek olcsó másolatokkal. Senki sem adna ennyi pénzt azért, hogy otthon magánoltárt készítsen Hitler-relikviákból” – mentegette az akciót Bernhard Pacher.

A Hermann Historicát korábban is érte már kritika a náci korszakhoz kötődő tárgyak elárverezéséért, ám a müncheni aukciósház állítja, jelentős erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy a tételeket ne neonácik vásárolják meg, és a tárgyak általában múzeumokhoz, valamint kutatási intézményekhez kerülnek.