A válság nyertesei

Alighanem a gutaütés kerülgette a mexikói eredetű, de mára már belga tulajdonban lévő Corona sör gyártóit, amikor megtudták, hogy a modern idők legpusztítóbb világjárványát okozó vírusnak a neve egybeesik a termékükével. Félelmeik kezdetekben beigazolódni látszottak. Az interneten megugrottak a „Corona sör vírus” és a „sör koronavírus” szókapcsolatra irányuló keresések, a 5WPR piackutató vállalat felmérése pedig azt mutatta, hogy az ital első számú piacának számító Egyesült Államokban a megkérdezettek 38 százaléka soha többé nem emel a szájához Corona sört. Alig telt el azonban pár hét, és kiderült, hogy az emberek nagyon is vevők az akasztófahumorra. Április elejére a márkát birtokló Constellation Brands eladásai 39, ezen belül pedig a Corona söré 50 százalékkal ugrottak meg. Az alkoholos ital a közösségi média új sztárja lett, karanténban lévő emberek ezrei pózoltak vele. Emellett a Corona a hagyományos kocsmázások és partik helyett a Zoom nevű videókonferenciás alkalmazáson keresztül tartott baráti összejövetelek közkedvelt italává vált.

Ez utóbbi kaliforniai startup lett a járvány másik nagy győztese. Miután a személyes találkozók lehetetlenné váltak, a vállalatok, iskolák és baráti társaságok egyre nagyobb számban bonyolítják le beszélgetéseiket a Zoomon keresztül, amely a rivális felületekhez képest akár tucatnyi résztvevő esetén is stabil kapcsolatot tud teremteni. Népszerűségét az sem csökkenti, hogy egyszerűsége miatt minden konkurensénél könnyebben feltörhető: videókonferencia indításához elegendő a Zoom által létrehozott linket és egyedi azonosítót körbeküldeni a meghívottak között, akik aztán egyetlen kattintással csatlakozhatnak a beszélgetéshez. Az azonosítót azonban nem kívánt leselkedők is könnyen létrehozhatják. Ennek ellenére úgy tűnik, hogy a pár hónapja még szinte ismeretlen Zoom már most nagy előnyre tett szert az eddigi bajnokkal, a Microsoft tulajdonában lévő Skype-pal szemben, amely az évek során nem tudott kellőképp átnyergelni a hagyományos asztali videóbeszélgetésekről a mobilfelületre.

Mind a Corona, mind a Zoom egyedi eset. Vannak viszont már most látható piaci tendenciák, amelyek megmutatják, hogy miképp alakul át az üzleti világ a járvány miatt. A brit The Economist a nyolcszáz legnagyobb amerikai és európai vállalatot vette górcső alá, azt kutatva, hogy melyek jöhetnek ki megerősödve a válságból. Aligha meglepő, hogy a technikai és a gyógyszeripari cégeknek áll a legjobban a szénájuk: a száz leginkább pozitív kilátású vállalatból 48-at előbbiek, 24-et pedig utóbbiak adnak.

A techcégek előretörése szinte magától értetődik. Egyre népszerűbbek például a streamelő (azonnali multimédiás tartalmat közvetítő) szolgáltatások, hiszen az otthon maradt embereknek szükségük van a szórakozásra. A legnagyobb növekedés elé a Netflix néz. Az Egyesült Államokban 61 millió előfizetővel gyakorlatilag már minden második háztartásban jelen van, így ott mindössze 3,8 százalékos bővüléssel számolnak. A világpiacon – ezen belül Európában – viszont szerény becslések szerint hozzávetőleg harminc százalékkal nőhet az előfizetők száma a mostani negyedévben. De jól járhat a rivális Hulu, a Disney Plus és az Amazon Prime Video is, hiszen piaci becslések szerint a járvány összeségében 47 millió új előfizetőt fog hozni a különböző streamelő szolgáltatásoknak. Kérdés persze, hogy az új kuncsaftok hosszú távon is lojálisak maradnak-e, hiszen az internet hirtelen túlterheltsége miatt több szolgáltató csökkenteni kényszerült a képminőséget, nem beszélve arról, hogy ezek a vállalatok leginkább az új tartalmakkal vonzzák be az előfizetőket, a filmgyártás pedig világszerte leállt a járvány miatt.

A vesztegzár eredményeként az internetes vásárlás is dübörög. Miközben az Egyesült Államokban már a hatmilliót is átlépte a járvány miatt munkájukat elvesztők száma, az internetes kereskedelemmel foglalkozó Amazon százezer ember felvételét tervezi, hogy eleget tudjon tenni a megnövekedett számú rendeléseknek. Kína rivális vállalata, az Alibaba pedig élelmiszer-kiszállítással bővítette portfólióját.

Míg a hagyományos légitársaságok a túlélésért küzdenek, a magántársaságok szó szerint szárnyalnak, hiszen a fizetőképes felső tízezer és az üzleti elit útjába nem állhat semmiféle karantén. Az amerikai Paramount Business Jets bevallása szerint a hozzájuk beérkező megkeresések 400, a foglalások pedig 25 százalékkal nőttek a járvány kitörése óta. Miközben pedig a Kínába és Kínából irányuló kereskedelmi forgalom hozzávetőleg 90 százalékkal csökkent, az ázsiai charter légitársaságoknál jelentősen megnőtt a kereslet. A hongkongi Air Charter a Hongkong–Sang­haj és a Hongkong–Peking útvonalon 70 százalékos növekedést könyvelhet el, a szintén hongkongi May Jets chartertársaságnál pedig megháromszorozódott a foglalások száma.

A legnagyobb győztesek viszont alighanem a gyógyszeripari vállalatok lesznek. A világ vakcinapiacának 85 százaléka négy cég, a brit GlaxoSmithKline, a francia Sanofi, valamint az amerikai Merck és Pfizer kezében összpontosul, ezek tőzsdei indexe soha nem látott rekordokat döntöget. De szárnyal a japán Fujifilm is, amelynek Avigan nevű influenza elleni gyógyszere az elsődleges tesztek során hatékonynak bizonyult a koronavírus ellen is. Nem meglepő, hogy ma már a kisebb gyártók is a korábbinál lelkesebben jelentik be kutatásaik rész­eredményeit, melyek hatása a részvényeik árfolyamán azonnal meglátszik.

A globális nagyvállalatoknak sokszor már eddig is olyan befolyásuk volt, amit egyes országok is megirigyelhetnének. Ez pedig a járvány miatt egyre inkább így lesz. Hitelminősítők szerint a fertőtlenítőszerekben is utazó Johnson & Johnson ma már megbízhatóbb adós, mint Kanada. Az Apple 207 milliárd dolláros készpénztartaléka pedig már nagyobb, mint a fejlett világ legtöbb országának a devizamegtakarítása. 

Aki most állva marad, az nagyot nyer. A válság nyomán az Unilever ötszázmillió eurót különített el kis és közepes méretű beszállítói számára, amelyek így akár három hónapig meg tudják óvni a munkahelyeket. Ha tehát a válság nem húzódik el, az Unilever megőrzi ellátóláncait, amivel jelentős versenyelőnyre tesz szert konkurenseivel szemben. A járványból megerősödve kijövő óriások alighanem elkezdik majd a tönkrement riválisok és a veszteséget termelő kisebb cégek felvásárlását. És mivel a nyugati kormányok elsődleges célja most a munkahelyek megőrzése, az eddigi versenyt szabályozó törvényeken is lazítás várható. Mivel pedig a vírusból mindenkinél hamarabb kilábaló Kína gyakorlatilag korlátlan tőkével tudja támogatni saját vállalatainak globális térnyerését, az amerikai és európai cégek egyre inkább a nyugati világ globális képviselői lehetnek, háttérbe szorítva az állami szereplőket.

De jól járhatnak a gazdaság egyes alternatív szereplői is. Miközben Európában a családi vállalkozások ezrei kerültek a tönk szélére, a kontinens legrégebbi „családi vállalkozása”, az olasz maffia, azon belül a szicíliai Cosa Nostra, a nápolyi Camorra vagy calabriai ‘Ndrangheta köszönik, jobban nem is lehetnének. 

Előrejelzések szerint az olasz kis- és középvállalkozások 65 százalékát fenyegeti a csőd, Rómától délre pedig a maffia az egyik legnagyobb hitelező. Nem beszélve arról, hogy a bűnszervezetek az elmúlt évtizedek során erős legális portfóliót építettek ki a szemétszállítás, a takarítás és az étkeztetés piacán, amelyek csillaga most felívelőben van. Érdemes megjegyezni, hogy a 1884-ben a Nápolyt sújtó kolera alatt az állam által a halottak elszállítására és fertőtlenítésre kifizetett összeg szinte közvetlenül a Camorra zsebébe folyt be. 

Társadalmi befolyásának erősödése mellett a maffia egyéb téren is felértékelődik: a La Stampa elemzése szerint ha a járvány elhúzódik, az olasz titkosszolgálatok rá lesznek szorulva a szervezett bűnözés segítségére, ha elejét akarják venni a lázongásoknak. De ha más pozitív vetülete nincs is a dolognak, annyi mindenképp, hogy Olaszország déli részén így legalább nem a multicégek nyerik túl magukat a válság nyomán.