Fotó: MTI/Varga György
Hirdetés

Bár az előzetes elképzelések alapján úgy tűnt, az Európai Unió a közel 450 milliós piacával jó pozícióból indul a vakcinákért folyó versenyben, mégis, globális összehasonlításban sereghajtóvá vált az átoltottság terén. Azok az országok ugyanis, amelyek korán lekötötték az adagokat, és hajlandóak voltak többet is fizetni a Pfizer–BioNTech által fejlesztett oltóanyagért, jócskán megelőzték Brüsszelt.

Összehasonlításként: a világ államainak január 14-i, száz lakosra vetített átoltottsági adatai szerint az első helyen Izrael (24,96) áll, amelyet az Egyesült Arab Emírségek (15,45), Bahrein (6,44), az Egyesült Királyság (4,94) és az Egyesült Államok (3,37) követ. Ezzel szemben például Németország átoltottsági aránya 1,01-et, Franciaországé pedig 0,49-et mutat. Magyarország a 0,99-es adattal Európában a középmezőnybe sorolható.

A közelmúltban több uniós tagállam is jelezte, hogy késnek a szállítmányok, és sokszor csak az átvételükkor derül ki, hogy a rendeltnél kevesebb érkezett. Olaszország például az év elején a Pfizer–BioNTechtől megrendelt 470 000 adag vakcinából csak 370 000-et kapott. Oltóanyag hiányában több német tartomány és Berlin városa is kénytelen volt egy hétre felfüggeszteni a koronavírus elleni oltási kampányát, mivel ismeretlen okokból csaknem harmincezer dózis január 4-i beszállítását törölte a BioNtech és a Pfizer.

A BioNTech gyógyszergyártó vezetője szerint az unió rossz beszerzési stratégiát követett, amit egyre több EU-s tagállam is sérelmez.

Korábban írtuk


A BioNTech vezetője, Uğur Şahin nemrég úgy nyilatkozott, hogy az EU-val történő megállapodás közel sem ment annyira egyszerűen és gördülékenyen, mint a többi országgal. Szerinte az unió tévesen feltételezte, hogy más vakcinához is hozzájuthat majd a Pfizerével egyidejűleg. A gyógyszergyártó vezetője leszögezte: Brüsszel rossz beszerzési stratégiát követett.

Tagállami elégedetlenség

Múlt hét kedden Sandra Gallina, az uniós gyógyszerbeszerzések főtárgyalója kényszerült védekezésre az elsősorban a német sajtóban megjelent vádakkal szemben, amelyek szerint az EU nem kötött le kellő számú vakcinát az első két elkészült készítményből, az amerikai–német Pfizer–BioNTech és az amerikai Moderna termékéből. Hasonlóan vélekedett Sebastian Kurz osztrák kancellár, Karl Lauterbach, a német balközép szociáldemokraták egészségügyi szakértője és még sokan mások is. Markus Söder bajor kormányfő szerint „nehéz bárkinek is elmagyarázni, hogy egy Németországban kifejlesztett, nagyon jó vakcinával miért kezdenek el másfelé hamarabb oltani”.

A német közreműködésű, de egyébként magyarok által is fejlesztett BioNTech–Pfizer-vakcinát ugyanis már több hete használták az unión kívül, mire a tagállamok december végén hozzájuthattak: a már nem EU-tag Nagy-Britanniában, Izraelben már a hónap elején, az Egyesült Államokban pedig már december közepén megkezdték a lakosság beoltását.

Az EU eddig csupán hat gyártóval állapodott meg összesen 2,3 milliárd adag oltóanyagról, ám ez a keret tartalmazza az olyan gyárakkal kötött szerződéseket is, amelyek még nagyon messze vannak a sikeres vakcinától (ilyen a CureVac és a Sanofi–GSK készítménye, ezekből összesen 705 millió adag beszerzésére szerződött az EU), de idesorolódnak a le nem hívott opciók is. Az elsőre nagynak tűnő számokat az indokolja, hogy a vakcinák java kétszeri beadást igényel.

Az oltóanyagokból azonban még viszonylag kevés jutott el a tagállamokba, eddig ugyanis csak a BioNTech–Pfizer, illetve a Moderna biotechnológiai vállalat által kifejlesztett szérum kapott forgalmazási engedélyt.

Emlékezetes, hogy Orbán Viktor kormányfő egy december eleji interjúban épp Nagy-Britannia példáján keresztül bírálta az uniós vakcinabeszerzést.

– Mi huszonheten itt rendelgetünk, én várom a brüsszeli megrendelőlapokat, befizeti Magyarország a pénzt a különböző kutatásokba, hogy majd egyszer lesz vakcina. S akkor itt van a kilépett Nagy-Britannia, amely ma reggeltől tömegesen olt. Olyan vakcinával olt, amit mi is megrendeltünk közösen Brüsszellel. Hogy van ez? – fejtegette a miniszterelnök. Valóban jogos kérdés, miként lehetséges, hogy a szigetország az uniónál jóval korábban engedélyeztetett háromféle (Pfizer–BioNTech, Oxford–AstraZeneca, Moderna) oltóanyagot, és ez ideig már több mint hárommillió embert oltott be.

Markus Söder szerint a késés annak tudható be, hogy az Európai Bizottság túl bürokratikusan működik, túl keveset rendeltek a megfelelő vakcinákból, és túl sokáig tartottak az ártárgyalások. Brüsszel ugyanis csak tavaly novemberben kötött szerződést a Pfizerrel, miközben Amerika és az Egyesült Királyság már júliusban aláírta a megállapodást, ráadásul sokkal nagyobb mennyiségre. A britek még rá is licitáltak Brüsszelre: a 68 milliós szigetország tizenkétmilliárd fontot, míg a 450 milliós EU csupán kétmilliárdot különített el költségvetéséből a vakcinára.

Benjamin Netanjahu kormánya megközelítőleg harminc dollárt költ a Pfizer-BioNTech oltóanyagok adagjára, ami duplája az EU ajánlatának. Izrael így érthető gazdasági okokból előbb is kapott vakcinát.

Gazdasági érdekek

Az EU hátrányát a lassú engedélyeztetés is növeli. Az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban is sürgősségi engedélyezéssel vezették be a piacra a Pfizer, illetve az előbbiben az AstraZeneca oltóanyagát. Eközben az uniós tagállamoknak kötelező volt megvárniuk az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) hivatalos jóváhagyását.

Másfelől, egyes kritikus hangok szerint az engedélyeztetés megnehezítése mögött az áll, hogy az EU a saját gyógyszeriparát féltve igyekszik háttérbe szorítani az amerikai, kínai és orosz készítményeket. Sajtóhírek szerint éppen a németek nyomására engedett az Európai Bizottság Franciaország akaratának, és nem vásárolt be már korábban a Pfizer és BioNTech oltóanyagából. A cél ugyanis az volt, hogy a francia–brit Sanofi–GSK terméke se maradjon ki a vásárlásokból. A francia gyártó oltóanyaga azonban a klinikai vizsgálatok során megbukott, így szinte sehol sem jár az engedélyeztetési folyamatban. Ennek fényében külön érdekes, hogy Berlin a bizottság és a Pfizer–BioNTech tavaly novemberi egyezségéhez képest két hónappal korábban bejelentkezett az EU közös beszerzéséből rá eső hatvanmillió adag oltóanyag mellett további harmincmillió dózisért.

A különutas beszerzés tényét később az Európai Bizottság tagadta, mondván: a németek tárgyalásai annak a folyamatnak a részei, amely révén az EU további százmillió adagot remél lekötni a Pfizer–BioNTechnél.

Különutasok

A németek különakciója felett egyébként elnéző Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke leszögezte: a közösen kimunkált uniós oltási stratégia értelmében a tagállamok nem tárgyalhatnak külön a gyógyszergyártókkal, és nem köthetnek velük egyéni szerződéseket. Ennek ellenére egyre több uniós tagállam próbál külön utakon vakcinát szerezni. Lengyelország az Európai Bizottságot megkerülve egyezkedik a gyártókkal. Hazánkhoz hasonlóan Izraeltől kér segítséget a sikeres oltási kampányhoz Németország, Olaszország, Ausztria, Dánia és Románia is.

Magyarország 19,7 millió adag nyugati vakcinát kötött le különböző gyártóknál, melyek közül jelenleg csak a Pfizeré és a Modernáé van birtokában az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) engedélyének. Lapzártánkig az EU-ból mindössze 128 960 személy beoltására elegendő oltóanyag érkezett hazánkba.

A nyugati oltóanyagok lassú és kis mennyiségű érkezése Magyarországot is arra késztette, hogy tárgyaljon az EU-n kívüli cégekkel, még ha a bizottság részéről folyamatos támadások érik is emiatt.

A magyar emberek egészségének és életének megvédése érdekében a kormány múlt hét csütörtöki döntése értelmében megállapodott a Sinopharm nevű kínai gyártóval, amely hamarosan egymillió adag vakcinát szállíthat hazánkba. Hogy mikor, az a miniszter szerint már csak azon múlik, hogy a magyar hatóságok milyen gyorsan adják meg az engedélyt a vakcina bevetésére. A kínai oltóanyagot egyébként már húszmillió embernek beadták a világon, és a tapasztalatok szerint komoly védettséget nyújt.

Orbán Viktor a Kossuth Rádió péntek reggeli műsorában a kormány döntését azzal indokolta, hogy ha „a brüsszeli oltóanyag-beszerzések ütemében haladunk, akkor nyár végén, ősszel lesz elérhető az intézkedések feloldásához elégséges számú ember beoltása”. Hozzátette, mindenki választhat majd, melyik vakcinát szeretné beadatni magának.

– Ha a kínai vakcinát is használhatjuk, akkor olyan gyorsan tudunk oltani, hogy talán jóval a nyár előtt is visszakaphatjuk a régi életünket – bizakodott a miniszterelnök.