2020 decembere végén és 2021 januárja elején 4,5-6,3 erősségű földrengések rázták meg Közép-Horvátországot, és ezeknek hét halálos és 28 sérült áldozatuk volt. A katasztrófa leginkább Petrinja várost sújtotta. Az anyagi kár értékét 37,5 milliárd kunára (2000 milliárd forint) becsülte a horvát kormány. Negyvenkétezer épület sérült meg, amelyből 8180-at teljesen fel kell újítani, 4886-ot pedig az alapoktól újjáépíteni. Valamivel több mint 26 ezer épületben csak kisebb károk keletkeztek.

Hirdetés

Az elmúlt telet is több mint ötezren töltötték mobil lakókonténerekben. A megyében még alig épült fel új ház a horvát kormány támogatásával. A károsultak már többször hangot adtak elkeseredettségüknek.

Annak idején a magyar kormány, karitatív szervezetek és magánemberek az elsők között ajánlották fel segítségüket Horvátországnak, és a magyar kormány hosszú távú programot is indított a támogatásra. Ez utóbbinak részei az iskola- és a templomépítések, amelyek most kezdenek megvalósulni – mondta Soltész Miklós. Teljesen tönkrement általános iskola közelében épül fel az új iskola, 20 tanteremmel és tornateremmel. Ha az engedélyek megadása olajozott lesz, akkor az iskolában 2023 szeptemberében elkezdődhet a tanítás – tette hozzá Soltész Miklós.

A magyarországi Országos Horvát Önkormányzat támogatásával már elkezdtek felújítani Petrinjában egy zeneiskolát, valamint a magyarországi horvát közösség saját üdülőjében, Pag szigetén száz horvát gyermeket, a magyar kormány pedig a Velencei-tónál 400 horvát gyereket nyaraltatott tavaly. A velencei-tavi nyaraltatást idén nyáron is megszervezik kétszáz horvát gyerek számára – mondta el az államtitkár.

Soltész Miklós „a bajban ismerszik a barát” mondás jegyében ismét hangsúlyozta, hogy Magyarország elsőként segített a földrengés sújtotta közösségeknek, és ráadásul a segítők aztán nem is voltak sokan. Ezt nagyon pozitívan fogadták Horvátországban.

Az államtitkár hangsúlyozta: a mostani nehéz világpolitikai helyzetnek is az a tanulsága, hogy a két nemzet között évszázadok óta fennálló jó kapcsolatokat kell erősíteni, és ellen kell állni minden olyan külső beavatkozási kísérletnek, amelynek célja e kapcsolatrendszer tönkretétele. Ilyen beavatkozási kísérlet lehet például álhírek terjesztése vagy nyilvánosan elhangzott kijelentések félreértelmezése, amire volt példa az elmúlt hetekben – jegyezte meg az államtitkár.

Korábban írtuk