Amikor az élet felülírja a geopolitikát

Ahogy az első szputnyik a múlt század ötvenes éveiben megmutatta, hogy néhány területen a Szovjetunió nemcsak utolérte, de már el is hagyta a Nyugatot, úgy ma Oroszország a hasonló elnevezésű vakcinával demonstrálja a képességeit. Míg Moszkva két éve haderejének fejlesztésével sokkolta az Egyesült Államokat, most az oltóanyagokkal bizonyítja a nyugati világnak, hogy lehetnek ugyan gazdasági gondjai, sújthatják szankciók, egyáltalán nem csupán a nyersanyagtartalékai teszik naggyá, hanem a tudomány és a technika terén is olyan potenciállal rendelkezik, ami révén megkerülhetetlen.

Amikor tavaly augusztusban a koronavírus-járvány második hulláma előtt Vla­gyi­mir Putyin bejelentette a Covid–19 elleni első orosz vakcina kifejlesztését, majd ez­után azonnal be is jegyezték az oltóanyagot, a világ szkeptikusan legyintett. A nyugati sajtó újabb orosz blöfföt emlegetett, és lekicsinylően arról értekezett, hogy Oroszország történelme Amerika és Európa utoléréséről, a lemaradás behozásáról szól. Voltak, akik Helmut Schmidtet idézték, aki szerint Oroszország nem több, mint Felső-Volta (ma Burkina Faso) rakétákkal.

Aztán kiderült, hogy nemcsak egy, hanem három vakcina fejlesztése is előrehaladott szakaszban van, a Szputnyik V pedig nagyon is hatékony, amire válaszul megkezdődött a lejáratása. Hiányolták az átláthatóságot, a tudományos publikációkat, sőt egyes cikkek egyenesen azt állították, hogy az oltóanyag nemcsak hogy nem hatékony, de egyenesen veszélyes.

Aztán szép lassan kiderült, hogy egyáltalán nincs így, megjelentek a tudományos publikációk, sőt megkezdődött a Szputnyik V európai engedélyezésének a folyamata is. Most éppen ezt próbálják cáfolni néhányan, ám ettől még tény, hogy az egyeztetések folynak, nyárra pedig befejeződhet az engedélyezés is. Az egyes uniós tagországok – tekintettel a rendkívüli helyzetre – nemzeti hatáskörben kezdtek el zöld utat adni a vakcinának. Az orosz félnek viszont egyelőre nem sietős az engedélyeztetés, mivel a jelenlegi gyártási kapacitás igazából csak a hazai oltásra elég, az exporthoz pedig bővítésekre lenne szükség.

A korábban szkeptikusan fogadott Szputnyik V mára a járvány ellen vívott harc favoritjává lépett elő. Még a nyugati fősodrú média is elismerően bólogat a 91,6 százalékos hatékonyság láttán. Az amerikai Bloomberg például a szovjet idők óta a legnagyobb orosz tudományos áttörésnek nevezte a Szputnyik V vakcinát, miután a tekintélyes orvosi szaklap, a The Lancet publikálta a harmadik fázisú klinikai kísérletek eredményeit. De a The New York Times is arra hívja fel a figyelmet, hogy az úgynevezett fejlett világnak ideje megbarátkoznia az orosz és a kínai oltóanyagokkal. Az Európai Unió vezető államai Németországgal az élen közben már arról tárgyalnak Oroszországgal, hogy mikor és mennyit szállít nekik.

Már nem bírálják Orbán Viktort sem, amiért Magyarország a rendkívüli helyzetre hivatkozva engedélyezte az orosz és a kínai szérum beszerzését és beadását is. Berlin segíti a Szputnyik V európai engedélyeztetését, és folynak az egyeztetések a németországi gyártásról is. Azóta már a franciák, spanyolok és az olaszok is azt bizonygatják, hogy nem szabad összekeverni a járvány kezelését a geopolitikával, és várják az orosz oltóanyagot. Oroszország most azt ígéri, hogy a második negyedévben százmillió adagot szállít Európába. Addigra befejeződhet a Szputnyik V európai engedélyezése is, de legalább ennyire fontos, hogy előrehaladjon a hazai immunizálás. Az orosz vezetés azt ígéri, hogy a nyár elejére beoltják az igénylők 70 százalékát. Ettől azonban még messze járnak. De a tömeges exporthoz elengedhetetlen a gyártási kapacitások jelentős bővítése is.

Joggal merül fel a kérdés, hogy miért változott meg ennyire az elmúlt fél évben az orosz vakcina megítélése. A válasz egyszerű. Az Európai Unió elszámolta magát, és nincs elég szérum. Szükség van ezért az orosz és a kínai vakcinára is. Az élet így egyik pillanatról a másikra felülírta az előítéleteket és a geopolitikai megfontolásokat. Így azok jártak jól, akik időben léptek. Közben Oroszország ugyanis nem csak az európai piacra figyel. A posztszovjet térségtől Ázsián át Latin-Amerikáig több mint kéttucatnyi ország engedélyezte a Szputnyik V-öt, és oltanak is vele. Európának ezen a részén eddig Szerbiában és Magyarországon folyik az oltás.