Fotó: MTI/AP/Burhan Özbilici
Az Oruc Reis török kutatóhajó a törökországi Antalya partja előtt 2020. július 27-én
Hirdetés

A tárcavezető nyilatkozatát a külügyminisztérium sajtószolgálata is közzétette.

„Úgy gondolom, sem az Európai Unió, sem más partnereink és barátaink nem várnak el mást a görög kormánytól” – hangoztatta Déndiasz.

Újságírók a tárcavezetőt megkérték, hogy kommentálja Alekszisz Diakopulosz korábbi kijelentését, amelyben a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadója így fogalmazott: „amennyiben (a törökök) behatolnak Görögország kontinentális talapzatának térségébe, úgy arra választ fogunk adni, a többi között katonai eszközökkel”. Déndiasz azzal válaszolt, hogy nem emelné ki a hadsereget az ország rendvédelmi szerveinek és kormányának egységéből. „Az alkotmány kötelezi a fegyveres erőket és minket is hazánk szuverenitásának és szuverén jogainak megvédésére” – hangsúlyozta a külügyminiszter.

„Senkit sem fenyegetünk, nem teszünk hangos bejelentéseket, és nem szoktunk hisztérikus módon reagálni, ahogy az néhány térségbéli országra jellemző. Mi mindössze azt mondjuk, hogy szuverén államként az alkotmány értelmében kötelesek vagyunk megvédeni magunkat és mi ezt meg is tesszük azokkal az eszközökkel, amelyeket az alaptörvényünk és lehetőségeink biztosítanak számunkra. Mindenki számára nyugodtan magyarázzuk el, hogy mindez világos legyen és ne legyenek félreértések” – szögezte le a tárcavezető.

Korábban írtuk

Recep Tayyip Erdogan török elnök pénteken jelentette be, hogy újrakezdik a földgáz utáni török kutatásokat a Földközi-tenger keleti övezetében, miután Görögország és Egyiptom tengerjogi megállapodást írt alá.

„Újrakezdtük a fúrásokat, és ez alkalommal ismét bevetettük a Barbaros Hayrettin Pasa szeizmikus kutatóhajót” – jelentette ki Isztambulban mondott beszédében Erdogan.

Törökország a múlt héten jelentette be, hogy felfüggeszti a kutatásokat a Földközi-tenger keleti medencéjében, amíg be nem fejeződnek a tárgyalások Athénnel.

Az elmúlt években a Földközi-tenger keleti medencéjében felfedezett terjedelmes földgázmezőre több part menti ország, így Görögország, Ciprus, Törökország, Egyiptom és Izrael is szemet vetett.

A törökök egyre több feltáró fúrást végeztek a ciprusi partok magasságában, amivel nemcsak a térség haragját váltották ki, de az Európai Unió is törvénytelennek nevezte ezeket a kutatásokat.

Júliusban Emmanuel Macron francia elnök bírálta a görög és ciprusi szuverenitás török „megsértését” a Földközi-tenger keleti medencéjében, és szankciók kirovását javasolta Törökország ellen emiatt.