Gerhard Karner belügyminiszter erről szóló rendelete 2022. május 12-én, csütörtökön nulla órakor lép hatályba és 2022. november 11-ig tart, amikor szükség esetén meg kell majd hosszabbítani.

Hirdetés

Ausztria a határellenőrzés folytatásának indokaként a másodlagos migrációt, vagyis az uniós tagországok közötti vándorlást, valamint az Európai Unió külső határainál kialakult helyzetet, illetve a terrorizmus és a szervezett bűnözés fokozódó veszélyét hozta fel az Európai Bizottságnak adott tájékoztatásában.

Az Európai Bíróság április 26-i döntése kimondja, hogy az uniós tagállamok csak akkor végezhetnek határellenőrzéseket, ha „a közrendet vagy a belső biztonságot súlyos veszély fenyegeti”. A bíróság szerint Ausztria valószínűleg már 2017-ben nem tudta bizonyítani, hogy fennállna az ellenőrzéshez szükséges, a közrendet fenyegető súlyos veszély.

Az osztrák belügyminiszter szerint óriási belbiztonsági kihívás elé állította Európát az ukrajnai háború. Különösen veszélyes fejlemények figyelhetők meg az emberkereskedelemben. „Ezért van szükségünk a külső határok erőteljes védelmére. Rendkívül fontos, hogy a jövőben szükség esetén a belső határellenőrzés is lehetséges legyen. Ezt az új schengeni kódexben is rögzíteni kell” – fogalmazott Gerhard Karner.

Az osztrák belügyminiszter intézkedése az osztrák-szlovén és az osztrák-magyar határt érinti.

A dpa német hírügynökség jelentse szerint hasonlóan járt el Nancy Faeser német belügyminiszter is: novemberig meghosszabbította az ellenőrzéseket a bajor-osztrák határon. Ennek fő okaként a „török-görög határon kialakult bizonytalan helyzetet, a balkáni útvonalon és a Földközi-tenger középső részén kialakult illegális migrációs potenciált”, valamint a „jelentős mértékű illegális másodlagos migrációt” jelölték meg.

Korábban írtuk