A strasbourgi székhelyű, 46 tagot számláló Európa Tanács emberi jogi biztosa arra szólította a fel a tagállami kormányokat, hogy „tekintettel az európai emberi jogi jogvédők helyzetének riasztó romlására”, kötelezzék el magukat olyan emberi jogi normák meghozatala mellett, amelyek rögzítik felelősségüket az emberi jogi jogvédők védelmében.

Hirdetés

Dunja Mijatovic meghatározta azokat a szükséges politikai és jogi intézkedéseket is, amelyeket a tagállamoknak meg kell hozniuk annak biztosítására, hogy az emberi jogok védelmezői „akadályoktól és bizonytalanságtól mentesen” dolgozhassanak. A tagállami hatóságoknak egyebek mellett el kell ítélniük a jogvédőkkel szembeni erőszakot és a megfélemlítés minden formáját. Tartózkodniuk kell az adminisztratív és bírósági zaklatástól, az elhallgattatástól, jogszerű tevékenységük akadályozásától. Biztosítaniuk kell a véleménynyilvánítási és gyülekezési szabadságuk gyakorlását is.

Az államoknak emellett szavatolniuk kell a jogvédők hatékony részvételét a közügyekben, és akadálytalan hozzáférést kell biztosítaniuk a finanszírozáshoz, beleértve a külföldi forrásokat is. Ugyanilyen fontos, hogy a tagállamok nyilvánosan elismerjék a jogvédők alapvető hozzájárulását az olyan csoportok támogatásához és védelméhez, mint a nők, a gyermekek, a szexuális kissebségek, a migránsok és az etnikai kisebbségek. A tagállami hatóságoknak tartózkodniuk kell attól, hogy az emberi jogok védelmezőivel szembeni büntetőeljárásokat indítsanak a menekülteknek, menedékkérőknek és migránsoknak nyújtott humanitárius segítség miatt – írta.

Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggésben az emberi jogi biztos sürgette a tagállamokat, hogy nyújtsanak még több és megfelelő pénzügyi és eszköztámogatást a jogvédőknek az emberi jogok megsértésének dokumentálásához. Kiemelte továbbá: hatékonyabb támogatást kell nyújtani az orosz és a fehérorosz civil társadalom és az emberi jogok helyi védelmezői számára is.

Korábban írtuk

„A példátlan kihívások az emberi jogok védelmezőinek munkáját egyre fontosabbá teszik társadalmaink demokratikus szerkezetének megőrzése szempontjából. A szolidaritás az emberi jogok védelmezőivel minden eddiginél fontosabb” – tette hozzá az Európa Tanács emberi jogi biztosa.