Fotó: ShutterStock.com/lev radin (archív)
Hirdetés

Az ENSZ-főtitkár a Petersbergi Klímadialógus című kétnapos tanácskozás keretében szólalt fel videón keresztül.

Világszerte a pandémia eddig több mint 212 ezer ember életét követelte és meghaladja a hárommilliót is a regisztrált fertőzöttek száma. A vírus terjedését megfékezni hivatott kijárási korlátozások miatt számos ország gazdasági nehézségekkel kénytelen szembesülni.

Guterres szerint a járvány rávilágított, hogy mennyire ki vannak szolgáltatva társadalmaink és gazdaságaink az ilyen jellegű sokkhatásoknak. Mint mondta, az egyedüli válasz ebben a helyzetben a bátor, jövőképpel rendelkező és együttműködő vezetés. „Ugyanilyen vezetésre van szükség a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetése esetében is” – hangoztatta Guterres, megjegyezve, hogy az utóbbi évtized volt a legmelegebb a meteorológiai feljegyzések kezdete óta.

Hangsúlyozta, jelentős ára lesz, ha nem cselekszünk a klímaváltozás feltartóztatása ügyében, ugyanakkor – mint fogalmazott – „a technológia a mi oldalunkon áll”.

Egyben figyelmeztetett, hogy a járványhoz hasonlóan a klímaváltozással sem képes egy ország egyedül megbirkózni. „A koronavírushoz hasonlóan az üvegházhatású gázok sem ismernek határokat” – mondta Guterres.

„Az elszigetelődés csapda. Egy ország sem képes boldogulni egyedül” – hangsúlyozta. Az ENSZ-főtitkár egyben rávilágított, hogy a 20 legnagyobb fejlett és fejlődő ország együttesen a károsanyag kibocsájtások több mint 80 százalékáért felelős. Mint mondta, a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményt az Egyesült Államok és Kína résztvétele tette lehetővé. „A nagy kibocsájtók hozzájárulása nélkül minden erőfeszítésünk hiábavaló” – utalt Guterres arra, hogy Donald Trump amerikai elnök kiléptette országát az egyezményből.

Angela Merkel német kancellár a fórumon felszólalva jelezte, hogy Németország hajlandó lenne támogatni az Európai Unió egy nagyratörőbb célkitűzését a károsanyag-kibocsájtás mérséklésére, aminek keretében 1990-hez képest akár 55 százalékkal csökkentenék 2030-ig az uniós károsanyag-kibocsájtást. A jelenlegi célkituzés 40 százalékos csökkentést irányoz elő. Kijelentette, a jelen helyzetben fontos világossá tenni, „nem a klímavédelmen spórolunk, hanem fenntartható technológiákba eszközlünk befektetéseket”.