Az öt tagból álló küldöttség vezetője, Tineke Strik zöldpárti holland EP-képviselő a jelentés bemutatásakor elmondta: a küldöttség számos társadalmi és intézményi szereplővel találkozott Magyarországon, de több magas rangú állami vezető – köztük a miniszterelnök és az igazságügyi miniszter – elutasította a részvételt. A fogadó felek közül többen támadó, elutasító hangnemben nyilatkoztak, és gyakran az Európai Parlamentet bírálták, ami a korábbinál ellenségesebb politikai légkört jelez Magyarország és az Európai Unió kapcsolataiban – tette hozzá.

Hirdetés

A képviselő szerint a „küldetés lejáratására irányuló szándék egyértelmű volt”, amit több – főként kormányközeli – médiabeszámoló is tükrözött, amelyek a küldöttséget belügyekbe való beavatkozással vádolták, és – Strik megfogalmazása szerint – személyeskedő támadásokat is tartalmaztak a delegáció tagjai ellen.

Strik szerint „Magyarországon a jogállamiság helyzete folyamatosan és egyre gyorsabban romlik”, amit az uniós bírósági ítéletek és intézményi ajánlások figyelmen kívül hagyása is jelez. Az igazságszolgáltatás terén a kormány a bírói fizetésemelésekért cserébe olyan reformokat hajtott végre, amelyek tovább gyengítik a bírói függetlenséget. Az e függetlenség védelmére létrehozott intézmények, például az Országos Bírói Tanács, nem rendelkeznek valódi befolyással vagy hatáskörrel – vélte.

Véleménye szerint továbbá a rendszerszintű korrupció elleni fellépés akadályozott, mivel az Integritás Hatóság elnöke nem rendelkezik elegendő jogkörrel, és maga is támadások célpontjává vált, ami gátolja a munkáját.

Strik azt is elmondta, hogy civil szervezetek fokozódó megfélemlítésről számoltak be, különösen a Szuverenitásvédelmi Hivatal vizsgálatai miatt. Hozzátette, hogy „a média is nyomás alatt áll”: korlátozott információ- és forráshozzáféréssel működik egy kormányközeli túlsúlyú médiatérben.

Meglátása szerint az átláthatósági törvény előterjesztése tovább fokozta a kritikus szereplőkre nehezedő nyomást Magyarországon.

Közölte, a küldöttség tanárszakszervezetek képviselőivel is találkozott, akik ideológiai alapú tantervi beavatkozásokról és a tiltakozási jog korlátozásáról számoltak be, míg orvosok megfigyelésről és arcfelismerő kamerák általi megfélemlítésről tettek említést.

A képviselő kijelentette, hogy új alkotmánymódosítás lehetővé teszi minden olyan tüntetés betiltását, amely nem illeszkedik a gyermekjogok védelmének „nagyon tág értelemben meghatározott” elvéhez, és ez alapján tiltották be a budapesti Pride-ot is.

Sophie Wilmés belga EP-képviselő, a Renew uniós parlamenti frakció tagja azt hangsúlyozta: a diplomáciának a kölcsönös tiszteleten alapuló párbeszéd a lényege, ám a magyarországi küldetés során ennek „teljes hiányát” tapasztalták, mert szerinte a magyar kormány már nem hajlandó érdemi párbeszédre, és a kérdésekre támadó módon reagál.

Michal Wawrykiewicz, az Európai Néppárt (EPP) nevében nyilatkozó lengyel EP-képviselő arról beszélt, hogy bírók elleni támadások, a gyorsított törvényhozás és a politikai befolyás alatt álló igazságszolgáltatás súlyosan sérti a demokratikus normákat.

Krzysztof Smiszek szociáldemokrata képviselő (SD) bírálta, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatóságot felszámolták, továbbá meglátása szerint az oktatási rendszer elnyomó törvényekkel működik, és egyre erősebb a félelemkultúra.

Pernando Barrena Arza, a Baloldal EP-képviselője szerint azt LMBTIQ+ közösséghez tartozó személyek, a roma közösségek, a nők, a bevándorlók és a munkavállalók intézményes diszkriminációnak, társadalmi kirekesztésnek vannak kitéve, és korlátozottan férnek hozzá az igazságszolgáltatáshoz.

László András, a Fidesz EP-képviselője a beszámolókra reagálva elmondta: véleménye szerint a küldöttség „ijesztő képet alkotott saját magának, és most ettől a képtől féltek – ami részben mulatságos, részben viszont elég szomorú.”

Azokra a megjegyzésekre, miszerint a kormány nem nyitott a párbeszédre, László András emlékeztetett: „Épp a LIBE-bizottság utasította el többször is, hogy meghallgassa az uniós elnökség bemutatkozását. Tudomásom szerint ez az egyetlen bizottság, amely elutasította, hogy fogadja a magyar elnökség prezentációját. A helyettes államtitkár itt volt, és válaszolt minden kérdésre.”

A médiával és civil társadalommal kapcsolatos állításokra reagálva a magyar képviselő kijelentette: a Joe Biden vezette előző amerikai kormányzat 20 millió dollárt költött magyarországi NGO-kra és médiára. „Meglepő lenne, ha ezek valóban kormányirányítás alatt állnának” – mutatott rá.

Hozzátette: az Európai Unió is jelentős támogatásokat juttat magyar civil szervezeteknek, mégis ez a tény teljesen hiányzik a bizottsági jelentésből.

László András külön felhívta a figyelmet arra, hogy a jelentés is elismeri: az amerikai támogatások csökkenése gyengítette a magyar civil szervezetek működési kapacitását – miközben ezek a szervezetek gyakran azt állítják, nem részesülnek külföldi támogatásban.

A képviselő felvetette továbbá, hogy a jelentésnek tartalmaznia kellene egy nemrég kirobbant adatvédelmi botrányt, amely a TISZA pártot – az EPP tagját – érinti. „Úgy tűnik, hogy a Discord-szerverükről 500 nevet tartalmazó lista szivárgott ki – ezeket az embereket a Magyar Péter nevével fémjelzett párt és annak társai tudtukon kívül listázták, és sértő, megalázó kifejezésekkel illették a saját aktivistáikat. Ez törvénysértő, ez botrány, és ez az az ellenzék, amelyet ez a parlament megvéd” – mondta.

Korábban írtuk