Az uniós tagállamok brüsszeli csúcstalálkozójának péntek reggelig tartó, az uniós klímacélokról tartott vitáját követően közzétett üzenetében Charles Michel kijelentette: a megállapodással Európa vezető szerepet játszik az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. Az állam- és kormányfők elsősorban arról vitáztak, hogy a tagországoknak 2030-ig a jelenleg tervezett 40 helyett legalább 55 százalékkal kelljen-e csökkenteniük az üvegházhatást okozó gázok uniós kibocsátását.

Hirdetés

Információk szerint a klímavita Lengyelország ellenállása miatt húzódott, Varsó ugyanis garanciákat követelt arra vonatkozóan, hogy a megállapodás elismeri pénzügyi szükségleteit a zöld átmenet során. Lengyelország az Európai Unió úgynevezett zöld megállapodásának keretében nem vállalt kötelezettséget arra, hogy a karbonsemlegességet 2050-re eléri, mivel egyéni tempóban kívánja átalakítani jelenleg szénalapú energiaiparát.

A vitában a Lengyelországot támogató tagországok nagyobb tisztánlátást kértek arról, hogy az EU miként kíván megfelelni a jelentősebb kibocsátáscsökkentésnek. Biztosítékokat követeltek arra vonatkozóan, hogy Brüsszel elegendő támogatást nyújt a magasabb csökkentések eléréséhez, hogy az új 2030-as célt megfelelően és fenntarthatóan támogató szabályozási intézkedések támasztják alá.

Emmanuel Macron francia elnök Tweetjében üdvözölte az elfogadott klímaegyezményt. „A párizsi klímamegállapodás 5. évfordulójának előestéjén mi, európaiak elkötelezzük magunkat, hogy 2030-ig legalább 55 százalékkal csökkentjük szén-dioxid-kibocsátásunkat” – fogalmazott. Figyelmeztetett: tíz év van hátra, tehát mindent meg kell tenni a siker érdekében.

Korábban írtuk

„Most, együtt, mert nincs B-terv” – tette hozzá. Alexander De Croo belga miniszterelnök szintén üdvözölte az unió 2030-ig szóló éghajlat-politikai célkitűzését. „A fenntarthatóság forradalma a technológiai forradalmát is jelenti egyben, ami olyan gazdasági lehetőség, amelyet Belgiumnak meg kell ragadnia” – írta Twitter-üzenetében.