Az EU a menekülteknek biztosított azonnali védelem megadásáról döntött
Az Európai Unió tagországainak belügyminiszterei rendkívüli intézkedéseket fogadtak el az ukrajnai háború elől menekülők befogadására és azonnali védelmére – közölte Ylva Johansson uniós belügyi biztos csütörtökön.Ylva Johansson a Belügyi Tanács rendkívüli ülését követően tartott sajtótájékoztatóján közölte: a tagállamok döntése értelmében különleges státusz megadásával ideiglenes védelmet biztosítanak az ukrajnai háború elől menekülőknek az Európai Unióban.
A határozat céljai között szerepel, hogy felgyorsítsák a nemzeti menekültügyi eljárásokat az orosz invázió miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült ukrajnai emberek esetében – közölte az uniós biztos. A döntés értelmében a háború elől menekülők a gyorsított eljárás lefolytatását követően tartózkodási engedélyhez jutnak, valamint hozzáférést az oktatáshoz és elhelyezkedési lehetőséget az uniós munkaerőpiacon.
A konfliktus miatt otthonukat elhagyni kényszerült ukrán állampolgárok, illetve Ukrajnában élők, valamint családtagjaik az Európai Unió egész területén jogosultak lesznek védelemre. Szintén védelemben részesülnek az EU-ban azok az Ukrajnában jogszerűen tartózkodó, nem ukrán állampolgárok és hontalanok, akik nem tudnak visszatérni származási országukba vagy régiójukba. Azok, akik csak rövid időre tartózkodnak jogszerűen Ukrajnában és biztonságosan vissza tudnak térni a származási országukba, nem tartoznak e védelem hatálya alá. Mindazonáltal számukra az átutazáshoz lehetővé kell tenni az EU területére történő belépést, hogy hazatérhessenek.
Az ideiglenes védelemről szóló irányelvet pénteken hirdetik ki, ezt követően azonnal hatályba lép, és egy évig lesz érvényben. Szükség esetén legfeljebb kétszer egyéves időszakra meghosszabbítható. Az Európai Bizottság azonban bármikor javasolhatja az ideiglenes védelemre vonatkozó irányelv hatályának megszüntetését is, ha azt az ukrajnai helyzet lehetővé teszi.
Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én hajnalban rendelte el katonai művelet végrehajtását a Donyec-medencében, leszögezve, hogy Oroszország tervei között nem szerepel Ukrajna megszállása, ugyanakkor törekedni fog az ország demilitarizálására. Az orosz erők mindazonáltal Ukrajna más térségeiben, köztük Kijevben is támadtak katonai és polgári célpontokat, és támadást indítottak a Moszkva-barát szakadárok is az általuk ellenőrzött kelet-ukrajnai területekről. Az ukrán vezetés hadiállapotot vezetett be, majd benyújtotta európai uniós csatlakozási kérelmét. A felek számos halálos áldozatról is beszámoltak. A NATO a háború megindulása után aktiválta többnemzetiségű gyorsreagálású haderejét. Az Európai Unió és a nyugati országok fegyvereket szállítanak Ukrajnának, és szankciókat hoztak Oroszország ellen.