Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

A jelentés szerint a luxembourgi székhelyű uniós törvényszék kedden megszületett ítéletében ismételten helybenhagyta az Európai Parlament 300 ezer eurós (mintegy 100 millió forintos) követelését.

Az ügyben vizsgálódó csalásellenes EU-hivatal (OLAF) 2016. augusztus elején jelezte az Európai Parlamentnek, hogy közel 340 ezer eurót kell visszakövetelnie Marine Le Pentől. A testülethez még 2015 márciusában fordult az EP, miután kiderült, hogy az FN papíron mintegy húsz olyan embert is foglalkoztat, akik az EP-ben asszisztensként kapnak fizetést, munkavégzésük helye viszont az FN központja, és nem az EP. Ezek ismeretében az EP 2017 januárjában mintegy 300 ezer euró visszafizetését kérte.

Marine Le Pen az ügy kirobbanásakor tagadta a vádakat, szerinte ugyanis „lehetetlen megkülönböztetni azt, hogy mi tartozik egy francia politikai személyiség melletti funkcióhoz és mi a parlamenti asszisztensi munkához”. A pártvezető a luxembourgi székhelyű Európai Bírósághoz fordult az ügyben, a törvényszék azonban elutasította a keresetét, és az Európai Parlamentnek adott igazat.

A bírói testület akkor azzal indokolta határozatát, hogy Marine Le Pen nem tudta bizonyítani: asszisztense ténylegesen munkát végzett a számára, nem mutatott be erre nézve semmilyen bizonyítékot. Kimondták továbbá: nem sérti a képviselők függetlenségét, hogy az EP elrendelheti az ily módon jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizetését.

Marine Le Pen az AFP megkeresésére most úgy nyilatkozott, hogy az ügy „messziről bűzlik”, és „ezt már senki nem veszi be”.