Az EU külső határai védelmének fontosságát hangsúlyozta Pintér Sándor
Az Európai Unió külső határai védelmének fontosságát és a mélységi ellenőrzések megerősítését hangsúlyozta Pintér Sándor belügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, a Bel- és Igazságügyi Tanács ülését követően.
A tárcavezető Magnus Brunner belügyi és migrációkezeléssel foglalkozó biztossal közös sajtótájékoztatóján történelmi fontosságúnak nevezte, hogy több mint egy évtizednyi tárgyalás után lezárták Románia és Bulgária teljeskörű schengeni csatlakozási folyamatát.
A két ország csatlakozását a magyar EU-s elnökség egyik legfontosabb eredményének nevezte, amelyet „intenzív és többoldalú egyeztetések előztek meg”.
Pintér Sándor elmondta, hogy a csatlakozásról szóló döntést követően a schengeni társult tagországok részvételével áttekintették az uniós informatikai rendszerek összekapcsolhatóságát és különösen a határregisztrációs rendszer bevezetésének helyzetét.
Kitérve a nem uniós országokból érkezők be- és kilépéseit a külső határoknál rögzítő automatizált informatikai rendszerre, az úgynevezett EES-re a miniszter azt mondta: „annak ellenére, hogy a rendszer teljeskörű bevezetése késik, a Tanács megerősítette elkötelezettségét, hogy olyan menetrendet állítson fel, amely minimalizálja a késedelemből fakadó hátrányokat, valamint célul tűzte ki azt is, hogy az interoperabilitás 2027-re befejeződjön”.
Hangsúlyozta, hogy megerősítik a görög-török, a görög-bolgár és a bolgár-török határszakaszt, különös tekintettel a bolgár-török határszakaszra, ahova egy több mint százfős, magyar, román és osztrák rendőrökből álló kontingenst küldenek.
Az EU külső határainak megerősítése mellett a mélységi ellenőrzéseket is megerősítik, valamint június 30-ig Magyarország fenntartja ezt a másodlagos határellenőrzést Romániával szemben, amint Ausztria is Magyarországgal szemben.
Elmondta, hogy ehhez az Országgyűlésnek törvényt kell módosítania. „Ezt a módosítást beadtuk, és reméljük, hogy az idei utolsó ülésén az Országgyűlés elfogadja” – tette hozzá.
„Továbbra is védeni fogjuk a határokat június 30-ig, és addig meglátjuk, hogy milyen változás történik a román-magyar határon” – szögezte le.
Arra a kérdésre, amely szerint Magyarország Lengyelországhoz és más, hibrid fenyegetésekre hivatkozó országokhoz hasonlóan kérhetne-e az EU-tól kivételt a menedékjogok kiadása alól, Pintér Sándor leszögezte, hogy Magyarországnak nincs közös határa sem Fehéroroszországgal, sem Oroszországgal.
„Magyarországnak Ukrajnával van közös határa, és az ukrán menekültek előtt továbbra is nyitva áll a határ” – jelentette ki, ám kiemelte, hogy „más, a régi Selyemút területéről érkezők továbbra sem kapnak bebocsátást, de ha mégis bejutnak (Magyarországra), akkor kizárt, hogy menekültstátusba vegyük őket az üldöztetés egyértelmű bizonyítása nélkül”.
„A valódi menekülteket befogadjuk, az álmenekülteknek Magyarországon nincs helyük” – tette hozzá.
A belügyminiszter elmondta, hogy az ülésen a miniszterek megvitatták a gyermekek szexuális bántalmazása elleni jogalkotási javaslatot és az erről szóló tárgyalások megkezdését az Európai Parlamenttel, de ebben nem sikerült eredményt elérni.
„Bízom abban, hogy a lengyel elnökség eredményesebb lesz ebben a témában, hiszen a jövőnkről, a gyermekekről van szó” – szögezte le.
Emellett részletes vitát folytattak arról, hogy milyen eszközökkel lehetne megerősíteni az együttműködést az EU-n kívüli országokkal, különösen a migrációval kapcsolatban.
A biztonsági kihívások kezeléséről szóló napirendi pontnál a résztvevők áttekintették az európai belbiztonsági és hírszerzési szolgálatok fél éves értékelését, valamint a magyar titkosszolgálatok közül az alkotmányvédelmi hivatal és a terrorelhárítási központ is beszámolt az ülésen, a beszámolót pedig elfogadták.
Elfogadtak több olyan stratégiai iránymutatást, amelyekben meghatározták a Tanács új ciklusra vonatkozó prioritásait a bel-és igazságügyi együttműködés területén.
„A dokumentum elfogadása nemcsak a magyar elnökség, hanem a Tanács számára is kiemelkedő eredmény, hiszen legutóbb tíz évvel ezelőtt fogadtak el ilyen dokumentumot” – tette hozzá.
A miniszter elmondta még, hogy az ülésen vitát folytattak az adatokhoz való, bűnüldözési célból történő hozzáféréséről, amivel összefüggésben irányt mutattak az Európai Bizottságnak a rövidtávon megvalósítható intézkedésekből, illetve ismertették a kábítószer-kereskedelem és a szervezett bűnözés elleni küzdelem utóbbi hat hónap során elért eredményeit, valamint megvitatták a digitalizáció szerepét és hatékony alkalmazását is a biztonsági kihívások kezelésében.
