Fotó: ShutterStock/Wirestock Creators
Hirdetés

„Nagyra értékeljük Németország segítségét sebesült katonáink kezelésében. Ukrajnának sok barátja van Németországban, és hálásak vagyunk ezért a támogatásért. De nem fogadjuk el a fegyverszállítással kapcsolatos hivatalos álláspontot és más olyan döntéseket, amelyek aláássák Európa biztonságát és de facto bátorítják az agresszort (Oroszországot)” – hangoztatta a tárcavezető.

Közölte: Ukrajna figyelmeztette nyugati partnereit, hogy „a Kreml célja nem annyira Ukrajna, mint inkább a NATO és az EU aláásása”.

Reznyikov emlékeztette Berlint, hogy Kijev előrejelzései a Kreml lépéseiről eddig valóra váltak. „Figyelmeztettünk, hogy támadások fogják érni a balti államokat, és ez meg is történt. Szóltunk, hogy ha erre nem lesz válasz, tovább fokozódik a feszültség, s ezután bekövetkezett a lengyelországi helyzet destabilizálása. Pedig ez egy évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt” – fejtegette, utalva a fehérorosz-lengyel határon kialakult migránsválságra, amely mögött Kijev szerint Moszkva áll.

„Ha Németország nem változtat álláspontján az orosz agresszorral szembeni fellépést illetően, akkor a német kormánynak nem a Donyec-medencei szakadár területek vagy az oroszok által megszállt Krím-félsziget, hanem a Német Demokratikus Köztársaság (NDK) problémájával kell megküzdenie. És ez nem túlzás” – hangoztatta. Szavai szerint az NDK (újbóli létrehozásának) anyagi alapja már megvan – ez részben az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték -, de ehhez tartozik még a német elitnek egy része, amelyet Moszkva pénzel, egyes „admirálisok, akik furcsa kijelentésekkel torpedózzák meg saját országukat”.

Korábban írtuk

Az NDK helyreállítása szerinte logikus folytatása a már megfogalmazott orosz követeléseknek. „Oroszország már 14 országban követelte hivatalosan a NATO felszámolását. Ez is teljesen lehetetlennek tűnt. Nagyon jó, hogy a szövetség tagjai egyértelmű választ adtak erre. Szükség van azonban gyakorlati lépésekre, hogy ne akkor kelljen majd reagálnunk, amikor valaki már elkezdi újjáépíteni a berlini falat” – figyelmeztetett a miniszter.

Reznyikov tájékoztatta a képviselőket arról, hogy Oroszország mintegy 112 ezer katonát vezényelt az ukrán határ közelébe, a haditengerészeti és légi csapatokkal együtt pedig körülbelül 130 ezret, ami 20 ezerrel több, mint amennyi decemberben volt.

„Egyelőre nincsenek olyan katonai jellegű jelenségek, akciók, amelyek érezhetően különböznének a tavaly tavasszal történtektől. Az egyetlen katonai különbség, amelyet szorosan követünk, a fehéroroszországi helyzet” – fejtette ki. Kiemelte, hogy kardinális változást, jelentős növekedést tapasztal Kijev a hibridháborús tevékenységek intenzitásában, elsősorban az információs területen, amely viszont komoly hatást gyakorol a makrogazdaságra.

Megjegyezte, hogy a különböző titkosszolgálatok adatai között azért vannak eltérések az Ukrajna határainál lévő orosz haderővel kapcsolatban, mert más-más távolságokat vesznek figyelembe, azaz van, aki a határtól 200 kilométeres, mások 400 kilométeres övezetet.

Reznyikov hozzátette, hogy Oroszország háromszázzal több harckocsit telepített Ukrajna határaihoz, mint tavasszal. Leszögezte ugyanakkor, hogy az ukrán hadsereg már rendelkezik modern páncéltörő fegyverekkel – Stugna, Corsair, Javelin és NLAW tankelhárítókkal -, és ezek száma „nagyságrenddel nagyobb, mint a potenciális célpontoké”.