Az USA fenyegeti Oroszországot, az EU aggódik Navalnij miatt
Az amerikai kormányzat figyelmeztette Oroszországot, hogy következményei lesznek, ha Alekszej Navalnij ellenzéki politikus meghal a börtönben – mondta vasárnap a CNN amerikai hírtelevízió műsorában Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója.
„Közöltük az orosz kormánnyal, hogy felelősséget visel azért, ami Navalnij úrral történik bebörtönzése alatt, és a nemzetek közössége őket vonja felelősségre” – fogalmazott Sullivan, aki a részletek ismertetése nélkül annyit mondott, hogy egy sor, különböző költségvonzatú intézkedést fontolgat az amerikai kormányzat arra az esetre, ha a bebörtönzött Navalnij meghalna.
A Vlagyimir Putyin elnök legszókimondóbb bírálójának számító 44 éves politikust januárban vették őrizetbe Moszkvában, amikor hazatért Németországból, ahol mérgezés miatt kezelték. Navalnij szerint az orosz kormány próbálta meg idegméreggel megölni, de ezt a Kreml következetesen tagadja. Két és fél évet kell börtönben töltenie, mert korábban csalás miatt ítélték felfüggesztett büntetésre, és megszegte a próbára bocsátás feltételeit. Navalnij már az eredeti ítéletet is politikailag motiváltnak nevezte.
A harmadik hete éhségsztrájkoló Alekszej Navalnij egészségi állapota rohamosan romlik, és „bármelyik percben meghalhat” – ezt mondta szombaton az ellenzéki aktivista, politikus egyik orvosa. Jaroszlav Asihmin közölte, hogy Navalnij káliumszintje vészesen magas, ami szívleálláshoz vezethet, megemelkedett kreatininszintje pedig veseproblémákról árulkodik. Navalnij kezdetben hátfájásra panaszkodott, és azt mondta, kezdi nem érezni a lábait, ezért azt kérte, hogy saját orvosai megvizsgálhassák. Ezt az orosz hatóságok megtagadták, ezért éhségsztrájkba kezdett.
Az amúgy is feszült orosz-amerikai viszony tovább romlott az utóbbi időben. Nagy felháborodást váltott ki orosz részről, amikor Joe Biden elnök egy – az ABC News-nak adott – márciusi interjúban igenlően válaszolt arra a riporteri kérdésre, hogy gyilkosnak tartja-e Putyint. Az amerikai elnök akkor azt is mondta, hogy Oroszország „meg fog fizetni” a 2020-as elnökválasztásba való beavatkozásért.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön rendeletet írt alá, miszerint kormányzata pénzügyi szankciókat léptet életbe Oroszország ellen, és kiutasít az országból tíz orosz diplomatát, mivel Washington szerint Moszkva kibertámadásokat hajtott végre és beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.
Oroszország, válaszul az amerikai szankciókra azt tanácsolta az amerikai nagykövetnek, hogy utazzon haza konzultációra, ezenkívül kiutasított további 10 amerikai diplomatát.
Az EU komoly aggodalmát fejezte ki
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője vasárnap komoly aggodalmát fejezte ki az oroszországi börtönben éhségsztrájkot folytató orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij egyre romló egészségügyi állapota miatt.
Közleményében felszólította az orosz hatóságokat, hogy vállaljanak felelősséget a politikus biztonságért és testi épségéért, továbbá biztosítsanak számára hozzáférést olyan orvosokhoz, akikben a politikus megbízik.
Borrell kiemelte: az EU Navalnij börtönbüntetését politikai indíttatásúnak és az emberi jogok nemzetközi egyezményével ellentétesnek tartja, továbbra is a politikus azonnali és feltételek nélküli szabadon bocsátását kéri.
Emlékeztetett, hogy az EU a lehető leghatározottabban elítélte a Navalnij elleni tavaly augusztusi mérgezéses támadást, és szankciókat vezetett be hat olyan orosz tisztviselő ellen, aki az unió szerint részt vett a merényletben. Februárban az új globális emberi jogi szankciórendszer keretében az EU további négy, Navalnij elítélésében szerepet játszó orosz személyre vetett ki korlátozó intézkedéseket.
A főképviselő hangsúlyozta: a Navalnij-ügyet nem lehet elszigetelt esetként kezelni. A politikussal való bánásmód példaként szolgál arra, hogy Oroszországban egyre szűkül az ellenzék és a civil társadalom mozgástere.
Borrell hozzátette, hogy az uniós tagállamok külügyminiszterei hétfői videotanácskozáson egyeztetnek a Navalnij-ügyől. Várhatóan szó lesz a Grúziában, Indiában, Mianmarban és Mozambikban zajló eseményekről, valamint az iráni atomalkuról folyó bécsi tárgyalások legutóbbi fejleményeiről. A külügyminiszterek emellett áttekintik az Etiópiában és Ukrajnában kialakult helyzetet is.