Fotó: MTI/EPA/Pool/Yves Herman
Hirdetés

Az Egyesült Királyság január 31-én lépett ki az Európai Unióból. Ezt követően a felek együttműködése az előzetesen rögzített átmeneti időszakba lépett. Célja, hogy időt biztosítson a brit kormánynak és az uniónak a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.

„Nagyon távol vagyunk a múlt év végén elfogadott politikai nyilatkozatban vállalt célok megvalósításától” – mondta Barnier a tárgyalások negyedik, júniusi köre után, hozzátéve, hogy a britek „eltávolodni látszanak az uniós tagországok vezetői által október végén elfogadott, a brit EU-tagság rendezett megszűnését (Brexit) biztosító megállapodásban megfogalmazottaktól”. Ez a dokumentum lehet az egyetlen, amely mentén a megállapodás létrejöhet – húzta alá.

A megállapodás ambiciózus szabadkereskedelmi egyezményt vázol fel a jövőre nézve, zérókulcsos vámokkal és kvóták nélkül, egyenlő versenyfeltételekkel. Ez utóbbi téren megrekedtek a tárgyalások – tájékoztatott.

Korábban írtuk


Úgy tűnik, London nem akar komolyan tárgyalni az üzleti vállalkozások számára fontos egyenlő versenyfeltételekről, illetve a halászati jogokról – mondta.

Véleménye szerint új lendületre van szükség, nagyobb erősfeszítésre a legnehezebb kérdések megoldásához. Emlékeztetett arra, hogy október végéig egyezségre kellene jutni ahhoz, hogy lezárható legyen az év végéig tartó átmeneti időszak, és az Egyesült Királyság kereskedelmi megállapodással hagyhassa el az unió egységes belső piacát és a vámuniót. Hozzátette azonban, hogy az EU továbbra is nyitott az átmeneti időszak meghosszabbítására.

Barnier reményét fejezte ki, hogy még a hónap végéig lehetőség lesz egy újabb tárgyalási forduló megtartása Londonnal. Hozzátette, nincs kétsége afelől, hogy a tárgyalók a nyár folyamán vagy legkésőbb ősz elején közös nevezőre jutnak.

Ha nem körvonalazódna megállapodás, Londonnak június végéig van ideje, hogy kérje a decemberben lejáró átmeneti időszak meghosszabbítását. A brit EU-tagság megszűnésének feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.

Az időszak alatt megállapodásra kell jutni a jövőbeni kapcsolatokat illetően olyan ügyekben, mint a kereskedelem szabályozása (a két fél közötti szabadkereskedelem), a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés, az adatvédelem, a gyógyszerekkel kapcsolatos szabályozási kérdések, a repülésbiztonság, a közúti árufuvarozás, a védelem- és biztonságpolitika vagy egyes halászati kérdések.

Brit főtárgyaló: korlátozott a haladás, de folytatódnak a tárgyalások
„Korlátozott előrelépést” sikerült csak elérni az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének kialakításáról szóló tárgyalássorozat e héten tartott negyedik fordulóján, de a tárgyalások folytatódnak – közölte pénteken David Frost, a brit tárgyalóküldöttség vezetője.
Az Egyesült Királyság január 31-én kilépett az Európai Unióból. A távozás pillanatában 11 hónapos átmeneti időszak kezdődött, amelynek legfontosabb célja az, hogy időt biztosítson a megállapodásra a jövőbeni kétoldalú kapcsolatrendszer szabályairól.
A brit kormány mindenekelőtt átfogó szabadkereskedelmi megállapodást kíván elérni az EU-val.
A koronavírus-járvány miatt videókapcsolaton tartott, pénteken befejeződött tárgyalási forduló után Frost a Downing Street által kiadott nyilatkozatában közölte: a korlátozott előrelépés ellenére a tárgyalások „kedvező hangnemben” zajlottak.
Részletek és indoklás nélkül hozzátette ugyanakkor, hogy a most véget ért tárgyalási forduló a szokásosnál kissé rövidebb és szűkebb kiterjedésű volt.
Frost szerint azonban az egyeztetések a kérdések teljes körére kiterjedően folytatódnak, beleértve a legnehezebb tárgyalási területeket is.
A brit küldöttségvezető a további tárgyalások menetrendjét nem vázolta fel, utalást tett viszont arra, hogy a brit fél az eddigi videókapcsolatos tárgyalási módszert nem tartja megfelelőnek.
David Frost úgy fogalmazott: közel vannak a határai annak, hogy mit lehet elérni a jelenlegi távkapcsolatos formulával, és egyértelmű, hogy ha felek előrelépésre törekszenek, akkor intenzívebbé kell tenni és fel kell gyorsítani a munkát. A brit tárgyalásvezető szerint London egyeztetéseket folytat az Európai Bizottsággal arról, hogy ennek mi lehetne a legjobb módja.
Frost szerint megfelelő időben be kell fejezni a tárgyalásokat annak érdekében, hogy az üzleti vállalkozások tisztában legyenek az év végén lejáró átmeneti időszak utáni kereskedelmi feltételekkel, és ha sikerül megállapodásra jutni, a ratifikációhoz is idő kell.
London a maga részéről hajlandó keményen dolgozni annak érdekében, hogy kiderüljön: ki lehet-e alakítani a közeljövőben egy kiegyensúlyozott, minden területre kiterjedő megállapodásnak legalább a körvonalait – fogalmazott a brit küldöttségvezető.
Frost pénteki nyilatkozatának hangvétele sokkal visszafogottabb volt, mint az előző, május 15-én véget ért forduló utáni közleménye.
A brit tárgyalódelegáció vezetője akkori nyilatkozata szerint a haladás fő akadálya az, hogy az EU olyan „kiegyensúlyozatlan” javaslatokhoz ragaszkodik, amelyek az uniós jog- vagy szabványrendszerhez kötnék az Egyesült Királyságot, a szabadkereskedelmi megállapodások történetében példátlan módon.
Frost múlt havi beszámolója szerint az EU például olyan halászati megállapodáshoz ragaszkodik, és oly módon kíván hozzáférést a brit területi vizekhez, amely nem egyeztethető össze az Egyesült Királyság tengerekkel körülvett független országként betöltendő jövőbeni státusával.
Ezek a kitételek a brit küldöttségvezető pénteki nyilatkozatában nem szerepeltek.
Frost a most véget ért forduló hangvételét pozitívnak nevezte, és közölte, hogy London elkötelezett a tárgyalások sikeres befejezése mellett.
London már hetekkel ezelőtt közölte: ha júniusig nem látszanak egyértelműen a megállapodás körvonalai, a brit kormánynak arról kell döntenie, hogy érdemes-e egyáltalán folytatni a tárgyalásokat az Európai Unióval.
David Frost pénteki nyilatkozatában mindazonáltal nincs utalás arra, hogy a brit kormány ott akarná hagyni a tárgyalásokat, sőt a brit küldöttségvezető többször is – bár részletek nélkül – az egyeztetések teljes körű folytatódásáról tett említést.
Uniós részről többször is hangoztatták, hogy ilyen rövid idő alatt gyakorlatilag lehetetlen a London által elsődleges célként kitűzött átfogó szabadkereskedelmi megállapodás elérése, és az EU hajlandó lenne az átmeneti időszak meghosszabbítására.
A Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodásban szerepel egy olyan záradék, amely kölcsönös szándék esetén lehetővé teszi az átmeneti időszak meghosszabbítását kétszer egy-egy évre.
Az első hosszabbításról június végéig kellene dönteni, ám a Boris Johnson miniszterelnök vezette konzervatív párti brit kormány határozottan elveti, sőt külön törvényben megtiltotta saját magának és a brit parlamentnek a hosszabbítás lehetőségét.
Ha nem sikerül szabadkereskedelmi megállapodást elérni, a kétoldalú kereskedelem jövő januártól a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) általános szabályrendszere alapján folytatódna, és ez vámok megjelenésével járna Nagy-Britannia és az EU jelenleg teljesen akadálytalan kétoldalú kereskedelmében.

MTI