Fotó: Wikipédia
A svédországi Soldiers of Odin szervezet tagjai
Hirdetés

Az illegális bevándorlás okozta felfordulás nyomán számos új radikális csoport alakult Nyugat-Európában, és ennél is több régi szervezet aktivizálta magát, a migrációs nyomásnak kitett határok ellenőrzését vagy a közbiztonság javítását tűzve ki célul. Angliában a Britain First nevű szélsőjobboldali párt néhány tagja szervezett akciókat. Tavaly a pártvezető, Paul Golding irányítása alatt próbálkoztak meg az Operation White Cliffsszel, azaz a Fehér sziklák művelettel, amelynek az lett volna a lényege, hogy a dél-angliai strandokon járőrözve megakadályozzák a csatornán csónakkal átkelő migránsok partra szállását. 2015-ben a Britain First aktivistái pár alkalommal utcai járőrözést is megkíséreltek. Az átütő siker elmaradt, de Goldingék célja alighanem inkább a Facebookon terjeszthető videók leforgatása volt. Hasonló, bár nagyobb léptékű volt az Identitárius Mozgalom Defend Europe kampánya is, ennek során a Földközi-tengeren hívták fel a figyelmet a migránstaxiztató NGO-k tevékenységére, illetve az Alpokban, az olasz–francia határon tartottak demonstrációt. Érdemi eredményt végül nem tudtak produkálni, bár legfőbb céljukat, hogy bekerüljenek a médiába és felhívják a figyelmet az illegális bevándorlás kérdésére, elérték.

Odin Katonái

A skandináv és északi országok összességében befogadók, olyan félkatonai szervezetekről nem hallottunk, amelyek a migránsok ellen jöttek volna létre. Ennek ellenére ott sem kirívó a bevándorlók által elkövetett, nagyobb visszhangot keltő bűncselekményekre válaszul érkező önbíráskodás. Miután 2016-ban egy svéd menekültközpontban egy szomáliai fiú halálra késelte a libanoni származású szociális munkás Alexandra Mezhert, két szélsőjobboldali futballhuligán-csoport tagjai símaszkban vonultak végig a stockholmi központi vonatpályaudvar előtti téren, és bántalmazták az ott lézengő migránsokat. Ennél szervezettebben működik az észak-finnországi Kemi városában megalakult csoport, a Soldiers of Odin, vagyis Odin Katonái. A helyszín nem véletlen, Kemi határváros, a legtöbb bevándorló itt lépi át a finn határt, számuk pedig 2015-ben közel tízszeresére nőtt. Odin Katonái azzal érveltek, a rendőrség nem tud megbirkózni a temérdek feladattal, ebben szeretnének segíteni. A média szélsőjobbosként könyvelte el a civil rendfenntartókat, amiben van is igazság. A szervezet nevében az északi mitológia főistenét idézi, akinek tisztelete manapság leginkább a vér tisztaságát hirdető neonáci és újpogány körökben terjedt el. Emellett az alapító, Mika Ranta kapcsolatban áll az északi országokban működő neonáci Nordic Resistance Movementtel (Északi Ellenálló Mozgalom), 2005-ben pedig rasszista bűncselekményért ítélték el. A csoport színrelépése megosztotta a közvéleményt. Míg a titkosszolgálatok veszélyként azonosították őket, az egyik vezető beosztású rendőr, Seppo Kolehmainen üdvözölte az alulról jövő kezdeményezést. Norvégiában Jan Arild Ellingsen, a parlamentben is jelen lévő konzervatív-liberális Haladás Párt képviselője állt ki a helyi szervezet mellett, amire válaszul a kormány és a párt vezetői gyorsan elhatárolódtak tőle, kijelentve, hogy a közbiztonság a rendőrség feladata. A közvéleményt is megosztotta a kérdés. Míg a Soldiers of Odin Facebook-oldala kedvelőinek száma két év alatt csak Finnországban megközelítette az ötvenezret, ellenzői létrehoztak egy paródiaszervezetet, a Loldiers of Odint, hogy nevetségessé tegyék őket. A SOO brand ugyanakkor világszerte terjedni kezdett, ma már több mint tíz országban vannak jelen, sok esetben már korábban is működő szélsőjobbos szervezetek vették fel az új nevet, vagy több csoportból váltak ki tagok, hogy belépjenek Odin katonái közé. 2016-ban még a csehországi Teplicén is alakult szervezetük, itt a bevándorlók viselkedése verte ki a biztosítékot a helyieknél.

Félnek a németek

Németországban a hírhedt kölni szilveszter után kezdtek el civil igazságosztó csoportok szerveződni. A folyamat azóta is tart, főleg terrorcselekmények, késelések után ugrik meg a számuk, illetve az olyan környékeken, ahol nagyot zuhant a közbiztonság a migránsok megjelenése óta. Többségük elsősorban zárt Facebook-csoportokat jelentett, amelyek siettek deklarálni, hogy nem erőszakosak, és a legkevésbé sem rasszisták. Az online kezdeményezésekhez gyakran régebben érkezett bevándorlók is csatlakoztak, akik az őshonos németekhez hasonlóan ugyancsak tartanak az újonnan érkező tömegektől. A freitali Civilian Defense FTL/360 ellenben már kezdetektől erőszakosabb hangot ütött meg. Ez a csoport 2016-ban azután kezdett tüntetéseket és migránsellenes őrjáratokat szervezni, hogy a városban közlekedő 360-as buszon marokkóiak zaklattak iskolásokat. Az önbíráskodásra ennél extrémebb példák is vannak, ilyen a fentebb már említett kölni eset, 2015 óta pedig több száz alkalommal gyújtottak fel menekültszállásokat. A többség ugyanakkor megelégszik az önvédelem legális formáival, mondjuk szomszédok fognak össze, hogy közösen őrködjenek. A törvények értelmében ők fegyvert nem viselhetnek, nem is igazoltathatnak és csak akkor léphetnek közbe, ha tetten érnek valakit bűncselekmény közben. Szakértők szerint ezek a polgári járőrözések bajt nem okoznak, igaz, a résztvevők képzetlensége miatt a hasznuk is csekély, ráadásul a kezdeményezések általában gyorsan kifulladnak, miután a tagok visszatérnek hétköznapi életükhöz. Megítélésük is vegyes, van, aki örül a járőrözőknek, mások a szélsőjobb előretörésétől tartanak. A német belügyminisztérium elsősorban azt akarja elkerülni, hogy párhuzamos rendvédelmi struktúrák alakuljanak ki. A legális keretek között működő önvédelmi szervezetek megfigyelését még a belföldi hírszerzés sem tartja minden esetben indokoltnak. Ahol viszont jobboldali vagy szélsőséges csoportok verbuválják ezeket az alakulatokat, ott a hatóságok gyorsan közbelépnek, blokkolják a hálózatépítést, végső esetben betiltják a működésüket. A közvélemény-kutatások adatai is beszédesek, a németek többsége (71 százalék) szélsőjobboldali merénylettől vagy támadástól tart, azaz többen, mint ahányan attól, hogy iszlamisták követnek el ilyet. Ugyanakkor a berlini Társadalomtudományi Kutatóközpont idei, a társadalom legnagyobb félelmeiről készített tanulmánya kimutatta, hogy minden harmadik válaszadó fél „idegen beszivárgástól” a túl sok bevándorló miatt, és több mint fele tart a bűnözéstől. Ezért nem meglepő, hogy különböző felállásban a mai napig működnek Németországban civil járőrök.

Politikai PR

A közbiztonság növelését jó marketingnek tartják marginalizálódott pártok is. A vállaltan szélsőjobboldali NPD (Nemzeti Demokrata Párt) is az utcára küldte a maga járőreit, illetve elindította a védelmi zónák kezdeményezést, mondván, hogy jelenlétük növeli az állampolgárok biztonságérzetét. Az NDP a tavalyi, uniós parlamenti választások előtt is olyan „biztonságos zónák” létrehozását sürgette kampányfilmjében, amelyeket a tömeges migráció áldozataivá váló német állampolgároknak hoznának létre. Számottevő sikert azonban ez sem hozott nekik: míg az Afd a szavazatok tizenegy százalékát szerezte meg az EP-választásokon, ők közismert neonáci kötődéseik miatt mindössze a voksok 0,3 százalékát kapták. Összességében elmondható, hogy ahol a rendőrség bebizonyítja, hogy ura a helyzetnek, és vissza tudja szerezni a lakosság bizalmát, ott a civil önvédelmi csoportok előbb-utóbb elsorvadnak. Jó példa erre a Soldiers of Odin, amelynek cseh csoportja körül évek óta nagy a csend, nagyjából azóta, hogy a teplicei hatóságok különböző programokkal rendet teremtettek a migránsok között. Ugyancsak inaktív a SOO ausztrál szervezete is, aligha függetlenül attól, hogy a kormányzat szigorú és következetes migrációs politikát folytat.