Berlin nem tervezi az Északi Áramlat-2 beindítását
A német szövetségi kormány továbbra sem tervezi az orosz földgáz Németországba szállítására épített Északi Áramlat-2 földgázvezeték beindítását – jelezték szerdán Berlinben.Ügyes próbálkozás – fogalmazott tájékoztatóján Christiane Hoffmann helyettes kormányszóvivő a Gazprom közleményével kapcsolatban, amelyben az orosz állami energetikai óriáscég az utóbbi napokban észlelt szivárgásokkal összefüggésben kifejtette, hogy az Északi Áramlat-2 B-jelű vezetékszálán „technikai szempontból lehetséges” a szállítás megindítása, és már csupán egy hivatalos német hatósági megerősítés szükséges arról, hogy ez a lehetőség fennáll.
Christiane Hoffmann hangsúlyozta, hogy Oroszország nem kívánt szállítani, amikor volt erre lehetősége az Északi Áramlat-1 vezetéken, hanem inkább „politikai kifogásokat” keresett, így a német kormány értékelése szerint „nem megbízható szállító”, függetlenül attól, hogy melyik vezetékrendszerről van szó.
Az Északi Áramlat-2 vezetékei az Északi Áramlat-1 két vezetékszálával párhuzamosan, a Balti-tengerben futnak. Lefektetésüket tavaly fejezték be, és el is indították a rendszer üzembe helyezését célzó hivatalos németországi eljárást, amelyet a szövetségi kormány február 22-én felfüggesztett, válaszul arra, hogy Moszkva a nemzetközi jog előírásaival ellentétben elismerte a kelet-ukrajnai oroszbarát szakadás területek függetlenségét.
Moszkva így csak az Északi Áramlat-1-en szállított földgázt, amelynek mennyiségét az Ukrajna ellen indított háborújának februári kezdete óta jelentősen visszafogta, majd augusztusban teljesen leállította a rendszert.
Szeptember végén szivárgást észleltek mindkét vezetékrendszeren. Szerdán a Der Spiegel című német hírmagazin a hírportálján azt írta, hogy a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) megállapításai szerint „célzott szabotázs” történt, és a művelet „nagyfokú összetettsége” miatt valószínűsíthető, hogy valamilyen „állami szereplő” van a háttérben.
Christiane Hoffmann a Der Spiegel jelentésével kapcsolatban kérdésre válaszolva közölte: egyelőre csak annyit lehet kijelenteni, hogy az eset minden körülménye „szándékos szabotázsra” utal.
Az ukrajnai háború előtt Németország a földgázfelhasználásának bő 50 százalékát fedezte orosz importból. A szövetségi kormány legutóbbi adatai szerint júniusig 26 százalékra csökkent ez az arány, és Norvégia vette át a legnagyobb szállító szerepét 27 százalékos aránnyal. A kormány tervei szerint 2024-re 10 százalék alá csökkentik az orosz import arányát. Ezt szolgálja egy sor fejlesztés, felépítenek a többi között négy tengeri terminált, amelyek cseppfolyósított földgáz (LNG) fogadására alkalmasak. Az elsőt – Wilhelmshavenben – a télen tervezik üzembe állítani.
A szövetségi közüzemi hálózati felügyelet (Bundesnetzagentur) szerdai jelentése szerint Németország földgázellátása stabil, bár „a helyzet feszült, és nem zárható ki, hogy további romlik”. Mint írták, az Északi Áramlat-1 és Északi Áramlat-2 vezetékeken „történt események” nem befolyásolják az ellátást, hiszen az Északi Áramlat-1-en a meghibásodás előtt szünetelt a szállítás, az Északi Áramlat-2-őt pedig nem helyezték üzembe.
Közölték, hogy a földgáztározók töltöttségi szintje 92,53 százalék. Hozzátették, hogy a nagykereskedelmi árak erősen ingadoznak, de az utóbbi időben jelentősen csökkentek, az előző héten több mint 50 százalékkal. Ugyanakkor a vállalatoknak és a háztartásoknak így is „nagyon magas gázárakra” kell számítaniuk – emelte ki a Bundesnetzagentur, hozzátéve, hogy a hatóság „kifejezetten hangsúlyozza a takarékos földgázfelhasználás fontosságát”.