Thomas Voshaar, a moersi Bethania kórház tüdőrészlegének főorvosa egy vezető orvostudományi felmérésre alapozva azt állítja, hogy a súlyos állapotban lévő koronavírusos páciensek közül a legtöbben azok csoportjába tartoznak, akiket az egészségügyi intézményekben csak úgy neveznek, hogy „kommunikációs nehézségekkel küzdő betegek” – számolt be róla a Daily Mail alapján a hirado.hu.

Hirdetés

A német egészségügyi szakértők online konferenciáján a Bild beszámolója szerint Voshaar felvetette a problémát Jens Spahn egészségügyi miniszternek, de Németország legfőbb betegségügyi intézménye, a Robert Koch Intézet (RKI) vezetője, Lothar Wieler a jelenséget „tabutémának” titulálta.

Voshaar a február 14-i konferenciahíváson kiemelte, hogy a kormány figyelmeztetései a vírus veszélyeiről egyszerűen nem jutnak el a migráns közösségekhez. Elmondta, hogy a legjobb német orvosok 2020 novemberében és decemberében, valamint 2021 januárjában, a második hullám csúcsidőszakában összesítették az intenzív osztályokon az adatokat.

Elemzésem szerint az intubált, legsúlyosabb állapotban lévő betegek több mint 90 százaléka migrációs háttérrel rendelkezik” – fogalmazott, majd hozzátette, a kórházi vezető orvosokkal abban állapodtak meg, hogy ezeket a pácienseket „kommunikációs akadályokkal küzdő betegeknek” kell nevezniük.

Fű alatt keresték az imámokat, de nem sok segítség érkezett

Az RKI vezetője arra szólította fel a hatóságokat, hogy működjenek együtt az imámokkal annak érdekében, hogy a figyelmeztetések és a korlátozásokról szóló információk a muszlim közösségekhez is eljussanak, ugyanakkor ismét felhívta a figyelmet arra, hogy ez egy „komoly probléma”, amely „tabu”.

Hazánkban párhuzamos társadalmak élnek. Ezt csak megfelelő eléréssel lehet rendbe hozni a mecsetekben, de nem sikerül bejutnunk. Ez szívás” – mondta a konferenciabeszélgetésen.

Wieler hozzátette, hogy az intenzív osztályon kezelt muszlimok száma egyértelműen meghaladja az 50 százalékot, noha Németország 83 milliós lakosságának a muszlim közösség csak 4,8 százalékát teszi ki.

A Bild kérdésére a konferenciahívással kapcsolatban az RKI vezetője nem tagadta az elhangzottakat, melyeket inkább „privát, informális eszmecserének” minősített, mintsem tudományos felmérésen alapuló megállapításoknak.

A teljes cikk ITT olvasható.

Korábban írtuk