Biden békülékeny hangnemet ütött meg
Az Egyesült Államok nem törekszik konfliktusra Kínával és Oroszországgal – mondta a hét vezető ipari hatalom (G7) vasárnap véget ért angliai csúcstalálkozója után Joe Biden amerikai elnök.
Joe Biden a háromnapos találkozó után tartott rövid sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az Egyesült Államok visszatért globális vezető szerepéhez, és ezt a szerepét azokkal az országokkal vállvetve látja el, amelyek osztoznak az amerikai kormány által vallott, mélyen gyökerező értékekben.
Joe Biden kijelentette: véleménye szerint máris sikerült haladást elérni az Egyesült Államok hitelességének helyreállításában.
Joe Biden kijelentette azt is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknek igaza volt, amikor minapi nyilatkozatában azt mondta, hogy az orosz-amerikai viszony jelenleg mélyponton van.
Az amerikai elnök és az orosz államfő a jövő héten tartja első kétoldalú csúcstalálkozóját Genfben.
Az angliai G7-csúcs utáni sajtóértekezletén Joe Biden kijelentette: az orosz-amerikai viszonyrendszer alakulása a továbbiakban attól függ, hogy Moszkva a nemzetközi normákkal összeegyeztethető magatartást tanúsít-e.
Hozzátette: „nagyon egyértelműen” tudatni fogja Vlagyimir Putyinnal a véleményét, de ez nem azt jelenti, hogy az Egyesült Államok konfliktusra törekedne Oroszországgal.
Az amerikai elnök már az angliai G7-csúcs csütörtöki kezdete előtti nyilatkozatában is kiemelte, hogy Washington nem konfrontációra, hanem stabil, kiszámítható kapcsolatrendszerre törekszik Oroszországgal.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ha az orosz kormány „káros cselekedetekre ragadtatná magát”, arra az Egyesült Államok érdemi, robusztus választ adna.
A G7-csúcs vasárnapi zárása utáni sajtótájékoztatóján Joe Biden kijelentette: az amerikai kormány ugyanilyen egyértelmű módon készül a kínai-amerikai viszony kezelésére.
„Személyesen tudattam Hszi Csin-pinggel (kínai elnökkel), hogy nem konfliktusra törekszem. Ahol mód van az együttműködésre, ott együttműködünk, és ha valamiben nem értünk egyet, arról is őszintén fogok beszélni” – fogalmazott az amerikai elnök.
Joe Biden szerint a nyugati demokráciák versenyben állnak a világ autokratikus rendszereivel. Hozzátette ugyanakkor, hogy ez nem kizárólag és kifejezetten Kínára értendő.
Több mint egymilliárd adag koronavírus-vakcinát adományoz a kevésbé tehetős országoknak a hét vezető ipari hatalom csoportja (G7) – jelentette be a Hetek háromnapos angliai csúcstalálkozójának vasárnapi zárónapja után Boris Johnson brit miniszterelnök.
Johnson a G7-csúcs helyszínén, a délnyugat-angliai Cornwall megye Carbis Bay nevű kisvárosában tartott sajtótájékoztatóján elmondta: a koronavírus elleni oltóanyagokat a G7-csoport vagy közvetlenül juttatja el a célországokba, vagy a szerényebb jövedelmű országok oltóanyag-ellátására életre hívott COVAX beszerzési program finanszírozásának emelésével tesz hozzáférhetővé pótlólagos dózisokat.
A brit kormányfő külön kiemelte az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár közös fejlesztésű vakcináját, amellyel eddig több mint 500 millió embert oltottak be világszerte.
Johnson kijelentette: ez a világ legnépszerűbb oltóanyaga, nem utolsósorban azért, mert önköltségi áron hozzáférhető.
Elmondta: a Covax elosztási mechanizmus által eddig hozzáférhetővé tett oltóanyagok 96 százaléka Oxford/AstraZeneca-vakcina volt.
Boris Johnson szerint az egymilliárd dózisra szóló fejajánlás nagy lépés a világ teljes lakosságának beoltása felé.
A G7-csúcson felajánlott egymilliárd dózisból 500 milliót az Egyesült Államok, százmilliót Nagy-Britannia szállít.
A vasárnap délutáni sajtótájékoztatón, újságírói kérdésre válaszolva Boris Johnson kijelentette: a brit kormány rendelkezésére álló tudományos adatok alapján „nem úgy tűnik”, hogy a koronavírus-járvány kórokozója laboratóriumból szabadult volna rá a világra.
Hozzátette ugyanakkor, hogy „nyitottan kell hozzáállni” a vírus eredetének kérdéséhez.
A találkozó helyszínéül szolgáló délnyugat-angliai kisváros után Carbis Bay Kommünikének nevezett 25 oldalas zárónyilatkozatban a résztvevők – a G7-csoport soros elnöki tisztségét betöltő Nagy-Britannia mellett az Egyesült Államok, Japán, Kanada, Németország, Franciaország és Olaszország vezetői – leszögezik: a most felajánlott egymilliárd dózissal együtt a G7-országok a koronavírus-világjárvány kezdete óta immár több mint kétmilliárd adag oltóanyag adományozására vállaltak kötelezettséget.
A G7-kommüniké tartalmazza azt a célkitűzést is, hogy az eddigi 300 napról száz nap alá kell csökkenteni az új vakcinák, kezelési és diagnosztikai eljárások kifejlesztésének és engedélyezési eljárásának időtartamát.
Boris Johnson már a most véget ért G7-csúcsot előkészítő, néhány héttel ezelőtti virtuális csúcstalálkozón meghirdette azt a célt, hogy akár száz nap alatt új oltóanyagokat lehessen kidolgozni a jövőben felbukkanó fertőző betegségek ellen.
Johnson azon az értekezleten hatalmas és példátlan globális vívmánynak nevezte, hogy a koronavírus-járvány kórokozója ellen hozzávetőleg 300 nap alatt sikerült vakcinát kifejleszteni.
Hangsúlyozta azonban, hogy ha sikerül az újonnan megjelenő betegségek elleni oltások kifejlesztésének időtartamát még tovább csökkenteni, lehetővé válhat annak megelőzése, hogy a jövőbeni járványok a mostanihoz hasonló katasztrofális egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményekkel járjanak.
Ezt a célt fogalmazza meg immár hivatalosan a G7-csúcstalálkozóról kiadott Carbis Bay Kommüniké.
A záróközlemény leszögezi: ahhoz, hogy a koronavírus-járványnak jövőre véget lehessen vetni, a világ lakosságának legalább a 60 százalékát be kell oltani.
A zárónyilatkozatban a csúcstalálkozó résztvevői jóváhagyták a G7-pénzügyminiszterek minapi londoni értekezletének határozatát arról, hogy a jelenleginél igazságosabb globális adózási rendszerre van szükség.
A kommünikében is szerepel ennek megfelelően a társasági adóztatás globális kiterjedésű reformjának szándéka.
A nyilatkozat szerint a G7-országok elkötelezik magukat annak az alapelvnek a támogatása mellett, amely 15 százalékos szinten határozná meg az egyes országok számára célként kitűzött társaságiadó-minimumot.
A csúcsértekezleten az amerikai elnök és a brit kormányfő megfogalmazta azt a célt is, hogy a legnagyobb és legnyereségesebb multinacionális vállalatok piacaiként szolgáló országok adóztatási jogot kapjanak az e cégek által 10 százalékos haszonkulcs felett megtermelt nyereség legalább 20 százalékára.
Ez a kitétel ugyanakkor a vasárnapi záróközleményben külön nem szerepel.
A csúcstalálkozó három napját alaposan megterhelték az észak-írországi kereskedelemszabályozási viták. Ebben a kérdésben elsősorban London és az Európai Bizottság, illetve a brit kormányfő és Emmanuel Macron francia elnök között zajlottak le kemény csörték.
Az egyre élesebb vita abból ered, hogy a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételeit rögzítő megállapodás külön észak-írországi protokolljának megfelelően Észak-Írország – amely nem része Nagy-Britanniának – a Brexit után is harmonizált viszonyrendszerben maradt az unió egységes belső piacának és vámuniójának egyes szabályozási elemeivel, Nagy-Britannia ugyanakkor kilépett az EU e két integrációs szerveződéséből.
Ennek velejárója, hogy a Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni, annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba – vagyis az unió egységes piacára – ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.
Ez a megoldás az ára annak, hogy ezeket az ellenőrzéseket nem Észak-Írország és az Ír Köztársaság határán kell elvégezni.
London azonban egyoldalúan elhalasztotta a protokoll több elemének bevezetését, és az EU emiatt jogi eljárást kezdeményezett a brit kormány ellen.
Vasárnapi sajtótájékoztatóján Boris Johnson ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy az észak-írországi kérdés „elenyészően csekély” részét képezte az G7-csúcs megbeszéléseinek.