Hirdetés

– Milyen esélyei vannak Donald Trumpnak a második elnöki ciklushoz, ha a választási eredmény elleni jogi eljárásokat megindítja? Donald Trump szerint, ha kizárólag a törvényesen beérkezett szavazatokat számolják meg, akkor ő könnyedén megnyeri az elnökválasztást.

– E tekintetben nem látunk teljesen tisztán, mert nem világos, mit ért legális szavazat alatt. A leadott szavazatok, beleértve a levélszavatok döntő többségét is, érvényes, legális szavazatoknak számítanak. Nem tartom valószínűnek, hogy az államok legfelsőbb bíróságai érvénytelenítenék a levélszavazatok nagy részét, viszont nem lehet kizárni, hogy az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntéseinek még lesz szerepe a végeredmény eldöntésében. Ehhez több tagállamban is elő kellene kerülnie olyan ügyeknek, amelyeket Donald Trump kampánycsapata sikeresen támad meg a bíróságon. Jelenleg például Pennsylvaniában, Michiganben és Nevadában vannak ilyenek, de ezek nem elegendőek ahhoz, hogy a végeredményt érdemben befolyásolják, ugyanis Joe Biden győzelméhez nem szükségesek ezek az államok. A választás hivatalos végeredményére akár még heteket is várhatunk. Jelenleg csak az biztos, hogy az amerikai alkotmány szerint az elnök beiktatásának január 20-án kell megtörténnie, tehát addig a jogi vitáknak is le kell zárulniuk. Jelenlegi ismereteink szerint az eddig felmerült esetleges jogi problémák érdemben nem befolyásolják a választás végeredményét akkor sem, ha Donald Trump ezeket törvényes úton végigviszi.

– A szavazatok újraszámolása sem hozhat változást?

– Az újraszámolás eddig többek között Wisconsin és Georgia esetében jött szóba, de ezeken a helyeken akkora a különbség Joe Biden javára, hogy valószínűtlen Donald Trump fordítása. Joe Biden előnye néhány ezer szavazat, amely nem sok egy több milliós szavazatszám esetében, de ahhoz elég nagy, hogy egy újraszámlálás megmaradjon az előnye.

Korábban írtuk

– Napirendre kerülhet-e az amerikai választási rendszer reformja?

– Erre akkor lett volna esély, ha a demokraták a szenátusban is többségbe kerülnek, mert a választójogi reformról a Kongresszus mindkét házának egyetértésre kell jutnia. Tagállami szinten valóban szükség volna átfogó reformra, mert például amíg Floridában zökkenőmentesen zajlott a levélszavazatok számolása, addig más államokban a helyi végrehajtó hatalom döntései és a jelenlegi szabályok miatt ez nem sikerült.

– Miről szólt a 2020-as amerikai elnökválasztás?

– Donald Trump személyéről és politikájáról, Joe Biden kampánya és szerepe csak másodlagosnak bizonyult. Akik Donald Trump politikai teljesítményét tették mérlegre, azok túlnyomórészt rá szavaztak, akik pedig a személyiségét, azok inkább a demokrata jelöltre. A koronavírus-járvány kezelése is szerepet játszott a választási eredményben, mert ezen a téren sokkal negatívabb az elnök megítélése, mint például a gazdasági eredményei terén.

– Joe Biden elnöksége milyen változást hozhat Amerika és az Európai Unió viszonyában?

– Nyugat-Európában sokan reménykednek abban, hogy Joe Bidennel a transzatlanti kapcsolatok terén ismét egy harmonikusabb együttműködési időszak következik. Ezek a várakozások megalapozatlanok. Kétségtelen, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben a Biden-kormányzat és az EU jobban együtt tud majd működni, mint például a klímaváltozás, az iráni nukleáris megállapodás megújítása és nemzetközi emberi jogi kérdések. Ugyanakkor a kereskedelempolitikában vagy a NATO-val kapcsolatos vitát illetően, mint az európai országok védelmi kiadásainak mértéke, továbbá Oroszországhoz és Kínához fűződő viszony tekintetében megmaradnak azok a konfliktusok, amelyek Donald Trump idején is megvoltak. Az amerikai politikai elitben széleskörű konszenzus van a tekintetben, hogy kemény, határozott külpolitikára van szükség, bár elképzelhetőnek tartok egyfajta óvatos diplomáciai nyitást Oroszország felé, gondolok például a fegyverzetkorlátozási kérdésekre vonatkozó szerződések megújítására.

– Amerika és Magyarország jó kapcsolatai is változás előtt állnak?

– Az amerikai-magyar kapcsolatok jelentősen javultak az elmúlt négy évben, különösen a gazdaságpolitika és a biztonságpolitika terén, gondoljunk csak a védelmi együttműködésről szóló megállapodásra. Az általános politikai kapcsolatok javulása a magyar és az amerikai kormány közötti világnézeti hasonlóságnak köszönhető, illetve annak, hogy a Trump-adminisztráció a közép-európai térségben proaktívabb szerepet vállalt, amely a vitás kérdéseknél is előtérbe helyezte a párbeszédet. A közép-európai térség Donald Trump alatt felértékelődött. A Biden-adminisztráció a korábbi demokrata vezetéshez hasonlóan inkább a vezető nyugat-európai országokkal és az Európai Unió legfontosabb intézményeivel igyekszik majd szorosabb kapcsolatokat kiépíteni, ezért a közép-európai országokkal, így a hazánkkal lévő viszony is leértékelődhet. Előtérbe kerülhetnek azok a politikai-ideológiai kérdések, amelyeket Joe Biden már a kampánya során is hangoztatott, miszerint világszerte nagy hangsúlyt fog helyezni a demokrácia, a jogállamiság és emberi jogok érvényesülésére. Joe Biden nemrég negatív kontextusban Fehéroroszországgal egy lapon említette Magyarországot és Lengyelországot, amely megállapítása minden alapot nélkülöz. Az új amerikai elnöktől a közép-európai országokkal kapcsolatban hasonló hangnem várható. 

Békés lesz az átmenet a második Trump-kormányhoz – jelentette ki Mike Pompeo amerikai külügyminiszter újságíróknak kedden.
Az amerikai diplomácia irányítója hangsúlyozta: a világ vezető politikusai tisztában vannak azzal, hogy jogi eljárások vannak folyamatban, és ezek lefolytatásához „időre van szükség”. Hozzáfűzte: „minden szavazatot meg fogunk számolni”.
A miniszter a második Trump-kormányhoz vezető átmenetet „gördülékenynek” nevezte, bár később hozzátette, hogy a minisztérium minden lehetőségre felkészült.
Pompeo leszögezte, hogy „a világ nyugodtan teljes mértékben megbízhat az amerikai külügyminisztérium hatékony működésében”.
William Barr, a Trump-kormányzat igazságügyi minisztere hétfőn éjjel zöld jelzést adott a november 3-i elnökválasztáson történt, feltételezett szabálytalanságok ügyészi kivizsgálására. Szintén hétfőn tíz tagállam igazságügyi miniszterei írtak közös szakértői jogfejtést (amicus brief) az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi legfelsőbb bíróság bíráinak, sürgetve, hogy formálisan is vegyék napirendre a pennsylvaniai választásokon kialakult helyzetet.
Egyben kérték, hogy az alkotmánybíróság függessze fel azt a pennsylvaniai legfelsőbb bíróság által szeptemberben hozott döntést, amelyben engedélyezték, hogy a múlt héten tartott választási nap után még három napig befogadjanak levélszavazatokat.
(MTI)