Bill Clintont rocksztárként ünnepelték Koszovóban
Koszovói albánok ezrei ünnepelték szerdán Bill Clinton volt amerikai elnököt és külügyminiszterét, Madeleine Albrightot a szerb-albán konfliktus lezárásának 20. évfordulója alkalmából.
A 72 éves Clintont és a 82 éves Albrightot rocksztárokként ünnepelték Pristinában, ahol ebből az alkalomból mellszobrot avattak a főváros szívében Madeleine Albright tiszteletére a korábban a volt amerikai elnökről elnevezett körúton álló Clinton-szobor mellett.
Az albán többségű Koszovó 2008-ban kiáltotta ki egyoldalúan a függetlenségét, kilenc évvel azután, hogy a NATO légitámadásai véget vetettek a szerb biztonsági erők kegyetlen megtorló hadjáratának.
A NATO 1999. március 24-én indított légicsapás-sorozatot Jugoszlávia ellen. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének tagállamai azt követően támadták meg a nyugat-balkáni országot, hogy kudarcba fulladtak a franciaországi Rambouillet-ben, valamint Párizsban folyó tárgyalások Koszovóval kapcsolatban. A támadással vetettek véget Slobodan Milosevic jugoszláv elnök koszovói albánok ellen folytatott erőszakkampányának. A Szerbiából és Montenegróból álló országot 78 napig bombázták, a hadművelet legfőbb célja az volt, hogy elkerüljék a humanitárius katasztrófát Koszovóban, ahol a szerbek súlyos etnikai tisztogatást kezdtek a tartomány albán lakossága körében, megtorlásul az albán felkelők akciói miatt.
A koszovói nemzetközi békefenntartó erő, a KFOR katonái 1999. június 12-én vonultak be Koszovóba.
Az évforduló alkalmából Hashim Thaci koszovói elnök kedden Szabadság Érdemrenddel tüntette ki Clintont és Albrightot. A volt amerikai elnök és külügyminisztere annak idején a leghangosabban követelte a NATO-beavatkozást „a koszovói civilek szerbek által történő legyilkolásának megállítására”.
Clinton az érdemrend átvételekor kiemelte: mindig büszke lesz arra a tényre, hogy éppen ő volt az Egyesült Államok elnöke, amikor Koszovónak arra volt szüksége, hogy valaki kimondja: „elég volt az etnikai tisztogatásból és a civilek meggyilkolásából”.
A NATO-beavatkozás azonban nem hozott valódi békét a Balkán déli térségében. Az Oroszország támogatását élvező Szerbia azóta sem ismerte el a független Koszovót – holott 110 már ország már megtette ezt -, és akadályozza Pristina felvételét az ENSZ-be.
A feszültség ismét kiéleződött, miután Koszovó fél évvel ezelőtt 100 százalékos vámot vetett ki a Szerbiából importált árukra, és figyelmeztetett, hogy ezt az intézkedést mindaddig fenntartja, amíg Belgrád nem ismeri el a függetlenségét.
Az Európai Unió figyelmeztette Koszovót és Szerbiát, hogy addig nem érhetik el az áhított csatlakozást, amíg nem állapodnak meg kapcsolataik rendezéséről.