Fotó: shutterstck.com/arch.
Hirdetés

A USAToday című lap és a bostoni Suffolk Egyetem politológiai kutatásokkal foglalkozó intézete közös felmérése szerint a jelenlegi elnök demokrata párti kihívója 50:40 százalékos arányban vezet országosan. A megkérdezettek 9 százaléka még nem döntötte el, kire voksol a novemberi elnökválasztáson. Biden egyébként akkor is vezetne támogatottságban Trump előtt, ha lenne egy harmadik párti elnökjelölt is.

„Joe Biden olyan fontos társadalmi csoportokban is vezet, amelyek körében demokrata párti jelöltek korábban nem élveztek támogatottságot. A pártoknak nem elkötelezett, független szavazók megnyerése kulcsfontosságú lesz olyan államokban, mint Pennsylvania, Michigan és Wisconsin” – nyilatkozta a Fox televíziónak kedden David Paleologos, a Suffolk Egyetem politológiai kutatóközpontjának vezetője. A felmérés szerint a republikánusok körében szilárd a jelenlegi elnök támogatottsága, ám a független választóknak csak 31 százaléka szavazna rá. A férfiak 46 százaléka Trump, a nők 53 százaléka pedig Biden mellett döntene.

Az április 21-26. között készített és hétfőn este nyilvánosságra hozott felmérés eredményei elemzők szerint érzékeltetik Trump megítélését a koronavírus-járvány idején. S az elnök vitatott tevékenysége befolyásolhatja, hogy kire voksolnak az amerikaiak a novemberi elnökválasztáson. Az elmúlt napokban közzétette közvélemény-kutatások mindegyike – egy kivételével – Biden előnyét mutatja.

A CNN hírtelevízió által készített közvélemény-kutatás szerint Biden 53:42 arányban vezet, a NBC televízió és a The Wall Street Journal című lap közös felmérése 49:40 százalékos Biden-előnyt mutat, a connecticuti Quinnipiac Egyetem kutatásai szerint Biden támogatottsága 49 százalékos, míg Trumpot a megkérdezettek 41 százaléka választaná ismét elnöknek. Egyedül a Fox televízió közvélemény-kutatása szerint van holtverseny a két politikus között: mindketten 42 százalékos népszerűséget tudhatnak magukénak.

Hillary Clinton, az Obama-kormányzat egykori külügyminisztere és a 2016-os elnökválasztás vesztes demokrata párti elnökjelöltje kedden délután egy Biden által rendezett telekonferencián szintén támogatásáról biztosította a volt alelnököt.

„Csatlakozni szeretnék mindenkihez, aki az ön elnökségét támogatja” – fogalmazott Clinton. „Gondoljunk csak bele, micsoda különbséget jelentene, ha jelenleg olyan elnökünk lenne, aki nemcsak meghallgatná a tudósokat, s a tényeket a képzelet elé helyezné, hanem képes lenne összefogni is bennünket” – jelentette ki a volt külügyminiszter. Majd hozzátete: „Gondoljunk bele, mi lenne, ha igazi elnökünk lenne, s nem valaki, aki csak eljátssza ezt a televízióban”.

Újabb elnökjelölt indulna az amerikai választáson, libertárius színekben
 Justin Amash személyében újabb elnökjelölt indulna az őszi amerikai választásokon, a Libertárius Párt színeiben.
A michigani Amash a washingtoni kongresszus képviselője, s tavaly lépett ki a Republikánus Pártból. Kedd este a Twitteren jelentette be, hogy létrehozott egy bizottságot, amelynek segítségével megvizsgálja esélyeit a Libertárius Párt elnökjelöltjeként.
Döntésével hónapok óta tartó találgatásoknak vetett véget, minthogy már év eleje óta lebegtette, hogy libertárius színekben indulna az elnökjelöltségért, így alternatívát kínálva a várható demokrata és republikánus jelölt, Joe Biden korábbi alelnök és Donald Trump jelenlegi elnök helyett.
„Az amerikaiak készen állnak az alázaton és a nép bizalmán alapuló gyakorlatias megközelítésre” – írta a kedd esti bejegyzésében, amelyben bejelentette, hogy bizottságot hozott létre a Libertárius Párttal való egyeztetésre.
Amasht, aki áprilisban töltötte be a negyvenedik életévét, 2010-ben a Tea Párt jelöltjeként választották meg a szövetségi képviselőházba. A Tea Párt nem párt volt, hanem a republikánus tábor egyik – mára eltűnt – politikai mozgalma, amelyet a társadalmi és fiskális konzervativizmus, a kormányzat és általában is az állam korlátozott szerepvállalásának szorgalmazása, illetve a szabad piac feltétlen tisztelete jellemzett. A mozgalom tagjainak George W. Bush republikánus elnök (2001-2009) sem volt eléggé konzervatív, ugyanis nagyarányú állami programokat hívott életre.
Amash a kezdetektől – már a 2016-os választási kampánytól kezdve – élesen bírálta Donald Trumpot. A The Washington Post című lapnak 2018-ban adott interjújában arról beszélt, hogy az országban „a libertárius értékeket illetően a dolgok még rosszabbra fordultak”. Ezzel kapcsolatban a Trump-adminisztráció politikájának általa „erőteljesebben kereskedelemellenesnek” és „nacionalistának” nevezett vonásait említette meg.
Tavaly ő volt az egyetlen republikánus politikus, aki támogatta a demokraták által Donald Trump ellen kezdeményezett és lefolytatott alkotmányossági felmentési eljárást (impeachment). Még az eljárás megindítása előtt elhagyta a Republikánus Pártot.
A Libertárius Párt május 25-én tartja kongresszusát a texasi fővárosban, Austinban, s várhatóan ott születik döntés Amash esetleges elnökjelöltségéről. Az 1971-ben alapított Libertárius Párt Gary Johnson egykori új-mexikói kormányzó személyében 2016-ban is indított elnökjelöltet, aki mintegy négymillió szavazatot kapott.

MTI