Demokrácia, migráció, unió: hatalmas a változás az európai fiatalok körében
Egy friss európai felmérés szerint a fiatalok egyre nagyobb arányban fordulnak el a demokratikus berendezkedéstől. A 16 és 26 év közötti válaszadók körében készült kutatás rávilágított: a megkérdezettek mindössze 57 százaléka tartja a demokráciát a legjobb politikai rendszernek. Franciaországban és Spanyolországban ez az arány csupán 51–52 százalék, Lengyelországban még ennél is alacsonyabb, 48 százalék. A legnagyobb támogatottságot Németországban mérték: 71 százalékot.
A kutatás szerint a válaszadók 21 százaléka bizonyos – meg nem határozott – körülmények között elfogadhatónak tartana egy autoriter politikai berendezkedést. Ez az arány Olaszországban a legmagasabb (24 százalék), míg Németországban a legalacsonyabb (15 százalék). Lengyelországban, Spanyolországban és Franciaországban egyaránt 23 százalék lenne nyitott nem demokratikus rendszerekre, ha a helyzet úgy kívánná. A fiatalok 9 százalékát egyáltalán nem érdekli, milyen berendezkedésű az országuk, további 14 százalék pedig nem tudott vagy nem akart véleményt mondani.
Thorsten Faas német politológus szerint a demokráciába vetett bizalom különösen alacsony azok körében, akik anyagi bizonytalanságban élnek, és jobboldali beállítottságúként határozzák meg önmagukat. Ebben a csoportban a demokratikus rendszert csupán 33 százalék támogatja.
„A demokrácia egyre nagyobb nyomás alatt áll – kívülről is, de leginkább belülről” – fogalmazott Faas.
A kutatásban részt vevő országok fiataljainak csaknem fele (48 százalék) úgy látja, hogy hazájában veszélybe került a demokratikus működés. Németországban ez az arány 61 százalék.
A geopolitikai helyzet megítélésében is borúlátók az európai fiatalok: a megkérdezettek többsége szerint Európa súlya csökken a világpolitikában, Donald Trump esetleges visszatérése, Kína térnyerése és az orosz-ukrán háború pedig mind erősítik ezt az érzést. Az Európai Uniót csupán 42 százalékuk sorolta a három legbefolyásosabb globális szereplő közé. Az Egyesült Államok 83 százalékkal az első helyen végzett, Kínát 75 százalék, Oroszországot 57 százalék sorolta a vezető hatalmak közé.
Meglepő módon az EU befolyását a brit fiatalok értékelték a legjobbra: 50 százalékuk szerint az unió ma is világpolitikai tényező; 73 százalékuk támogatná az Egyesült Királyság visszalépését az unióba. A kontinensen élő fiatalok 47 százaléka látna szívesen erősebb kapcsolatot az unió és Nagy-Britannia között.
Politikai önmeghatározás tekintetében egyre erősebb polarizáció figyelhető meg. A válaszadók 33 százaléka középen állónak tartja magét, 32 százalék baloldaliként, míg 19 százalék jobboldaliként azonosítja magát – az utóbbi arány 2021-ben még csak 14 százalék volt. További 16 százalék nem tudta vagy nem akarta meghatározni politikai irányultságát.
A nemek közötti különbségek is élesednek. Míg Németországban, Franciaországban és Olaszországban a nők körében egyre népszerűbbek a progresszív gondolatok, addig Lengyelországban és Görögországban a fiatal férfiak váltak konzervatívabbá az elmúlt négy évben.
A migrációhoz való viszony is jelentősen változott: 2021-hez képest 26 százalékról 38 százalékra nőtt azok aránya, akik szigorúbb bevándorlási szabályokat tartanak szükségesnek. Ez az elmozdulás valamennyi országban tetten érhető.
Bár a fiatalok többsége alapvetően EU-párti, az uniós intézményrendszer működésével kapcsolatban sokan elégedetlenek. Az uniót 39 százalékuk nem tartja különösebben demokratikusnak, 53 százalék pedig úgy gondolja, hogy az lényegtelen apróságokkal foglalkozik, miközben égető kérdésekre – mint a megélhetési költségek, a biztonság vagy a gazdasági versenyképesség – nem ad megfelelő választ.
Elke Hlawatschek, a kutatást megrendelő Tui Alapítvány vezetője úgy fogalmazott: „Az európai projekt, amely egykor békét, szabad mozgást és gazdasági növekedést hozott, ma sokak szerint nehézkes és bürokratikus”.
A görög fiatalok körében mutatkozott a legerősebb igény a politikai rendszer gyökeres átalakítására, és ők a legszkeptikusabbak is az unió működésével kapcsolatban is. A kutatók szerint ez a bizalmatlanság a 2010-es évek elejére vezethető vissza, amikor a görög gazdaságot súlyos válság, az országot pedig példátlan megszorítások sújtották az eurózónán belüli adósságválság következtében.
Noha a fiatalok többsége támogatja a környezetvédelmi intézkedéseket, a gazdasággal kapcsolatos aggodalmak háttérbe szorították a klímavédelmi prioritásokat: míg 2021-ben még 44 százalék vélte úgy, hogy a klímavédelem fontosabb, mint a gazdasági növekedés, idén már csak 33 százalék gondolja így.
(forrás)
