Lengyelország és Litvánia már korábban hazarendelte konzultációra fehéroroszországi nagykövetét, miután Minszk a két diplomáciai képviselet létszámának csökkentését szorgalmazta „egyértelműen káros tevékenységük miatt”. A fehérorosz hatóságok e képviseletek létszámának további csökkentését sürgették.

Hirdetés

„A lengyel (diplomáciai) személyzet létszámának korlátozása barátságtalan gesztus, amelyre Lengyelország a megfelelő időben megfelelő válaszlépést fog tenni” – mondta a PAP hírügynökségnek pénteken Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes, aki ekkor jelentette be harminc diplomatájuk hazahívását.

Litvánia öt diplomatáját rendelte haza. „Fehéroroszország kategorikusan követelte az akkreditált diplomaták számának drasztikus csökkentését” – tájékoztatott pénteki közleményében Rasa Jakilitiene litván külügyi szóvivő. Emlékeztetett: országa korábban Lengyelországgal együtt arról döntött, hogy hazahívja nagyköveteit annak érdekében, hogy csökkenteni lehessen a feszültséget, és fenn lehessen tartani a diplomáciai kapcsolatokat. „Reméljük, hogy ez az intézkedés elegendő lesz a párbeszéd lehetőségének a fenntartására” – tette hozzá.

Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök szerint az augusztusi elnökválasztás nyomán kezdődött, a választás eredményét elutasító tüntetéseket külföldről irányítják, ezzel összefüggésben többször említette a litván és a lengyel kormány ebben játszott szerepét. Lengyelország és Litvánia ugyanis menedéket nyújtott több fehérorosz ellenzékinek, akiket az ottani hatóságok toloncoltak ki az országból.

Korábban írtuk

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A vitatott tisztaságú elnökválasztást követően, amelyen a hivatalos adatok szerint a voksok 80,1 százalékával nyert az országot 26 éve irányító Lukasenka elnök, tüntetések kezdődtek Minszkben és az ország több más városában. Az ellenzék és a nyugati országok szerint a hatalom elcsalta a választást, ezért a tiltakozók Lukasenka távozását és új választások megtartását követelték. A hatóságok brutálisan léptek fel a voksolás nyomán kibontakozott megmozdulások résztvevőivel és szervezőivel szemben. A második helyen végzett Szvjatlana Cihanouszkaja, a fő ellenzéki elnökjelölt, jelenlegi ellenzéki vezető pedig Litvániába menekült.