A dzsihadisták rokonainak visszafogadására szólít fel az ENSZ
A Szíriában és Irakban elfogott vagy meggyilkolt dzsihadisták bűnösnek nem bizonyult családtagjainak visszafogadására szólított fel Michelle Bachelet, az ENSZ emberi jogi főbiztosa hétfőn.
Az Emberi Jogok Tanácsának genfi ülését megnyitva felszólaló Bachelet egyúttal azt kérte az illetékes országoktól, hogy adjanak állampolgárságot azoknak a gyerekeknek, akik konfliktuszónában születtek állampolgáraiktól. A főbiztos azzal érvelt, hogy kegyetlenség lenne hontalanságba taszítani ezeket a gyermekeket.
Az Iszlám Állam bukását követően több mint 55 ezer feltételezett dzsihadistát fogtak el családtagjaikkal együtt Irakban és Szíriában – mutatott rá Bachelet. Hangsúlyozta, hogy ezeket az embereket jogi alap nélkül nem lehet huzamosabb ideig fogságban tartani, és vagy bíróság elé kell állítani, vagy – ha nem követtek el bűncselekményt – el kell engedni őket.
Többségük helyi származású, de köztük van csaknem 50 ország állampolgára is, akik külföldi harcosokként érkeztek egykor a dzsihadisták fennhatósága alatt álló területekre. Az északkelet-szíriai al-Hol táborban vélhetőleg külföldi harcosok 11 ezer családtagját tartják fogva nyomorúságos körülmények között. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) becslései szerint külföldi harcosok 29 ezer gyermeke él Szíriában – közülük 20 ezer iraki szülő gyermeke –, és többségük 12 év alatti – magyarázta a főbiztos.
Bachelet elismerte Ausztrália, Belgium, Franciaország, Hollandia, az Egyesült Államok és Törökország erőfeszítéseit a kérdésben. Ezek az országok több nőt és gyermeket fogadtak vissza az elmúlt hetekben a konfliktuszónákból.
Nyitóbeszédében Bachelet egyúttal kifogásolta, hogy Szaúd-Arábia elutasította az ENSZ független emberi jogi szakértőjének bírálatát Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolása ügyében. Emellett azt követelte a belpolitikai válsággal küzdő Szudántól: tegye lehetővé, hogy az ENSZ a helyszínen vizsgálhassa meg az emberi jogi visszaélésekről szóló értesülések hitelességét.
Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa háromhetes ülésén több mint 100 jelentést vizsgál meg, és olyan témákkal foglalkozik majd, mint az éghajlatváltozás, a migráció, munkajogi kérdések, illetve a szudáni, a venezuelai, a mianmari és a szíriai helyzet.