Hat közép- és kelet-európai tagállam arra kéri Brüsszelt, hogy dolgozzon ki „korrekciós mechanizmust” megoldásként arra a problémára, hogy jelenleg aránytalan és tisztességtelen a koronavírus elleni vakcinák Európai Unión belüli elosztása. Ezt személyesen a méltánytalan disztribúciót az elmúlt napokban többször is kritizáló Sebastian Kurz osztrák kancellár jelentette be tegnap, miután Bécsben tárgyalt a problémáról Csehország, Szlovénia, Bulgária, Horvátország és Lettország miniszterelnökével. A Magyar Nemzet a kancellárt idézte:

Hirdetés

fontos, hogy Brüsszel egy technikai megoldást találjon a problémára, az ugyanis nem tartható, hogy például Bulgária lakosságarányosan nézve csak harmadannyi vakcinát kapott, mint az uniós átoltottsági lista élén szereplő Málta.

Az EU az összes tagállamnak egy közös beszerzési projekt keretén belül rendelte meg az oltóanyagokat tavaly júniusban, az utóbbi hetekben mégis azt látjuk, és csodálkozunk, hogy hogyan lehetséges, hogy Dánia messze az uniós átlag felett jár a beadott oltások tekintetében, míg például Lettország jócskán lemaradt – fogalmazott Kurz.

Az jár jól, aki az év végére is bevásárolt

Az uniós vakcinaelosztást jól ismerő uniós forrásból ugyanakkor a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy nem ez az egyetlen oka a tagállamok közötti elosztásokban tapasztalt aránytalanságnak, a „pro rata” elv néven is ismert elvben lakosságarányos elosztási rend nem elvszerű működésének.

Noha az Európai Unió oltóanyagokkal kapcsolatos stratégiája eredetileg azt ígérte a tagállamoknak, hogy a blokk számára lekötött vakcinák lakosságarányosan lesznek elosztva, s a hivatalos kommunikáció továbbra is kizárólag ezt hangsúlyozza, a valóságban a pro rata-elven kívül egy másik elv is érvényesülni látszik.

Korábban írtuk

A lap úgy tudja, hogy azon országok esetében, amelyek már a harmadik és a negyedik negyedévre is rendeltek az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) által már jóváhagyott vakcinákból – tehát a Pfizer/BioNTech-ből, a Modernából és az AstraZenecából – az EU pozitív arányban torzítja a lakosságarányos elosztást: nagyobb megrendelési állományt rendel az adott tagállamhoz. A lakosságarányosságon alapuló egyezség tehát valóban sérül, mivel bizonyos tagállamokkal szemben pozitív diszkriminációt alkalmaznak a vakcina elosztás során, s ez lehet a magyarázat arra, hogy Dánia és Málta miért jár az élen a vakcinációban.

A teljes cikk a Magyar Nemzet oldalán olvasható.