Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Hirdetés

A német politikus aláhúzta, hogy a mai a legjobb Európa, amely valaha létezett, lakói békében, biztonságban és szabadságban élnek. Azonban meg kell reformálni, demokratikusabbá kell tenni és meg kell védeni a nacionalistáktól.

„Ez a fő motivációm” – mondta Manfred Weber.

Hasonlóan fogalmazott Frans Timmermans is, aki kiemelte, hogy „a nacionalisták csak egyvalamiben értenek egyet, abban, hogy szét kell rombolni Európát”. Ezt meg kell akadályozni, ezért fel kell rázni az embereket, ki kell mozdítani őket a nacionalisták iránti közömbösségből – mondta a holland politikus.

Az EP két legnagyobb pártcsaládjának csúcsjelöltje egyetértett abban is, hogy az iszlám hozzátartozik Európához. Frans Timmermans a műsorvezetők kérdésére válaszolva kijelentette, hogy az iszlám már kétezer éve Európa része. Néhány perccel később hozzátette, hogy ez túlzás volt, és valójában 1500 éve tartozik az iszlám vallás és kultúra Európához.

Manfred Weber azt mondta, hogy az iszlám ugyan hozzátartozik Európához, de az európai értékrendet tekintve „nem mérvadó”.

Az EP-választás külső befolyásolásának veszélyével kapcsolatban is hasonlóan vélekedtek. Manfred Weber kijelentette: „nemcsak tartunk tőle, hanem tudjuk”, hogy EU-n kívüli erők a közösségi portálok révén a választás befolyásolására törekszenek, ezért a választóknak alaposan meg kell vizsgálniuk az eléjük kerülő információk hitelességét, hiszen „túl sok fake news (álhír) terjed”.

A többi között arról is szólt, hogy be kell vezetni egy szabályt, miszerint a közösségi portálokon mindenki csak a nevének, személyazonosságának vállalásával közölhet tartalmakat.

Frans Timmermans kiemelte: az online közösségi média „az oroszok számára fegyver, amelyet megosztásunkra, társadalmaink gyengítésére használnak”.

Az ZDF és az ORF osztrák közszolgálati médiatársaság együttműködésével tartott 90 perces, élőben közvetített választási vitán egy sor témában nem egyetértés, hanem az EPP és a PES elképzelései közötti különbség mutatkozott meg.

Így például az éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatban Frans Timmermans „a szennyező fizet elve” érvényesítését, az üvegházhatást fokozó szén-dioxid kibocsátásának adóztatását sürgette, Manfred Weber pedig azt emelte ki, hogy a „technológiai forradalom” vívmányai hozhatják el a megoldást, ezért az innovatív, klímabarát megoldásokra épülő beruházásokat és a kutatás-fejlesztést kell ösztönözni.

Egyebek mellett a szociálpolitikával kapcsolatban is az eltérések világlottak ki. Frans Timmermans elsősorban a minimálbérre vonatkozó szabályozás összehangolását és a szakszervezetek megerősítését sürgette. Ezzel összefüggésben elmondta: legutóbbi magyarországi látogatásán szakszervezeti tárgyalópartnerei azt kérték, hogy nagy hírverés nélkül, „csak csendben” találkozzanak, lehetőleg egy ablak nélküli helyiségben.

Manfred Weber elutasította a minimálbérről és a munkanélküli-ellátási rendszert egy közös viszontbiztosítási alappal kiegészítő megoldásról szóló baloldali javaslatokat, és hangsúlyozta, hogy a legjobb szociálpolitika a munkahelyteremtés. Mint mondta, az Európai Bizottság elnökeként azért dolgozna, hogy a fiatalkori munkanélküliség enyhítésére ötmillió új állás nyíljék meg a fiatalok előtt.

A két pártcsalád programja közötti különbségek jellemezték a vitának a migrációról és a menekültügyről szóló részét is. Az EU-s külső határ védelmének fontosságát ugyan a néppárti és a szocialista csúcsjelölt is kiemelte, de míg Manfred Weber azt hangsúlyozta, hogy az európaiak segítőkészsége a menekültek iránt csak akkor tarható fenn, ha látják, hogy nem az embercsempészek, hanem az állam dönti el, hogy ki léphet be az EU területére, Frans Timmermans aláhúzta, hogy a legjobb határvédelem sem használ, ha az EU szomszédságában élők úgy érzik, hogy nem érdemes a hazájukban maradni. Ezért Európának „sorsközösséget” kell vállalnia Afrikával, a gyarmatosító hozzáállás helyett egyenrangú félként kell kezelni a földrész országait, és mindent meg kell tenni azért, hogy lakóik otthon boldogulhassanak.